Levélben fordult a lengyel nagykövet a Magyar Honvédség május elején kinevezett vezérkari főnökéhez a köztévében elhangzott kijelentései miatt.
Böröndi Gábor az M1 csatornán adott interjúban az orosz-ukrán háború megállításának fontosságát hangsúlyozva arról beszélt, hogy 1939-ben Németország és Lengyelország között „lokális háború” tört ki, amely „nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal”.
Sebastian Kęciek nagykövet azt írta, „nagy megdöbbenéssel” olvasta a vezérkari főnök gondolatait.
Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik
– fogalmazott a lengyel külképviselet vezetője a levélben, amelyet a lengyel kormányzat honlapján magyarul közöltek. Szerinte ezeknek a szavaknak nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.
Kęciek hangsúlyozza: a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem éppen hogy a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények.
Rámutat: a titkos Molotov-Ribbentrop-paktum alapján Hitler és Sztálin befolyási övezeteket osztottak fel egymás között, ezzel pedig Lengyelország felosztását is megtervezték.
A németek e megállapodás értelmében indítottak provokálatlan támadást Lengyelország ellen, majd alig több mint két héttel később a Vörös Hadsereg is megtámadta a védekező Lengyelországot, amivel „megkezdődött a lengyelek közel hat évig tartó, hatmillió lengyel állampolgár életét követelő exodusa”.
A nagykövet levelében figyelmeztet: nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését.
Szerinte ma Oroszország agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és „szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia”, vagyis az agresszor helyett az áldozat oldalára. „Csak így teremthetünk tartós békét Európában” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a történelmet nem szabadna a szövetségesek közötti egység aláásására használni.
Kęciek emlékeztet: Teleki Pál akkori magyar miniszterelnök annak ellenére sem volt hajlandó segítséget nyújtani a náci Németországnak Lengyelország lerohanásában, hogy egyébként Németországgal állt szövetségben. „Hamarabb felrobbantom a vasútvonalainkat, mintsem hogy részt vegyek Lengyelország inváziójában” – idézi Teleki kijelentését a nagykövet. Szerinte a lengyelek ezt soha nem felejtik el.
