Kína tovább növeli védelmi költségvetését. Az amerikai sajtó szerint Peking világuralomra tör, a kínai fegyverkezés azonban inkább a szomszédoknak okozhat fejfájást.
Kína idei évi nagy dobása a hadseregfejlesztés lesz.
Ezután Peking a hadsereg költségvetésének 6,8 százalékos növelését tűzte ki célul 2021-re, ami 0,2 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. Akkor a koronavírus-járvány miatt volt alacsonyabb a védelmi büdzsé, 2019-ben 7,5 százalékos volt az emelés.
AZONBAN IDÉN ÍGY IS KÖZEL 206 MILLIÁRD DOLLÁRT KÖLT KÍNA A HADSEREGRE, AMI TOVÁBB ÉLEZI A FEGYVERKEZÉSI VERSENYT A FELTÖREKVŐ KELET-ÁZSIAI ORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZÖTT.
A hivatalos tájékoztatás szerint Kína a költségvetés harmadát különböző katonai infrastruktúrák építésére fordítja majd, a másik kétharmadból fegyvereket fejlesztenek, és abból fizetik ki az állomány bérét is. Washingtonban azonban a flottafejlesztés miatt aggódnak. Az amerikai haditengerészet és parti őrség tavaly decemberben adott ki egy jelentést, szerintük két évtized alatt Kína a háromszorosára növelte flottáját.
Szakértők szerint ezzel a tempóval Peking beéri az Egyesült Államokat, és már most komoly veszélyt jelent, ezzel szemben a Kínai Felszabadító Hadsereg tagjai állítják: a feszültségért Washington a felelős, Kína csak védi érdekeltségeit a nemzetközi vizeken.
Tavaly szeptemberi jelentésében a Pentagon arról írt, hogy Kínának összesen 350 hadihajója és tengeralattjárója lehet, a CNN tegnap megjelent cikke pedig 2025-ig több mint 400 darabos flottát jósol. Ezzel szemben az Egyesült Államoknak 355 hadihajója és tengeralattjárója van, szakértők szerint azonban egyelőre Washingtonnál van a technológiai fölény. Eltérő továbbá Peking fejlesztéseinek stratégiai célja. A kínai flotta elsősorban a kisebb vízkiszorítású, de mozgékony hadihajók gyártására koncentrál, ami a partok védelmére, a regionális erőfölény megszerzésére alkalmas. Ezzel szemben az Egyesült Államok a globális erőkivetítési képességben erős:
EZ MAGYARÁZZA, HOGY KÍNÁNAK MOST KÉSZÜL A HARMADIK REPÜLŐGÉP-HORDOZÓ HADIHAJÓJA, MÍG AZ AMERIKAI HADERŐ KÖTELÉKEIBEN TIZENEGY ILYEN ESZKÖZ SZOLGÁL.
A kínai fegyverkezés ezért elsősorban a kelet-ázsiai térségben boríthatja fel az erőegyensúlyt. A South China Morning Post összeszedte a térségben tervezett védelmi költségvetéseket, listájuk szerint még a szintén középhatalmi babérokat tervezgető India is csak a kínai büdzsé kevesebb mint negyedét, 49 milliárd dollárt tervezett be. Viszonylag magas Vietnám költségvetése, ők 73 milliárd dollárból fegyverkeznek az idén. Japán a fegyverkezési programja ellenére is csak a harmadik helyen áll a térségben 51 milliárd dolláros büdzséjével, míg a térség puskaporos hordója, Tajvan csak 13,2 milliárdot költ idén. Igaz, a Kínával szembeni függetlenségét féltő szigetország számíthat az Egyesült Államok támogatására. Márpedig ahogyan az az SCMP összesítéséből kiderül, bár Washington csak 0,3 százalékkal emeli költségvetését idén, így is az amerikaiak költségvetése a legmagasabb: 2021-ben mintegy 740,5 milliárd dollárból fegyverkeznek.
[Forrás: Index]
