Elutasította a bánffyhunyadi tanács a magyar kormánypénzből épült óvodának az önkormányzati kezelésbe vételét és működtetését.
A szerdai rendes tanácsülésen a 15 tagú testület jelen lévő tagjai közül csupán az RMDSZ önkormányzati képviselői szavazták meg a határozattervezetet, mely szerint a város bérmentve átvenné a református egyház tulajdonában lévő ingatlant és magyar nyelvű óvodát működtetne benne. A határozattervezet 3 támogató szavazat, 6 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett megbukott, holott az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tanácsosainak a támogatása is elegendő lett volna ahhoz, hogy meglegyen az egyszerű többség.
A román tanácsosokat Csoma Botond parlamenti képviselőnek sem sikerült meggyőznie, aki személyesen vett részt a képviselő-testület ülésén.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke mindhiába érvelt amellett, hogy az oktatási intézmények önkormányzati működtetésére vonatkozó hasonló konstrukciót korábban a megye más városaiban – Aranyosgyéresen, Tordán – elfogadta a tanács.
A többség azt a kitételt kifogásolta, hogy az épületben magyar tannyelvű óvodai és bölcsődei csoportoknak kell működniük.
Oana Gogának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) városi szervezete elnökének kezdeményezésére a testület előbb elfogadott egy olyan módosító javaslatot, hogy a jól felszerelt új épületben két magyar és két román nyelvű óvodai csoport, valamint egy magyar bölcsődei csoport működjön. De mivel az épületet a városnak felajánló református egyháznak a tanácsülésen jelen levő képviselője nem tudott az egyház nevében nyilatkozni arról, hogy elfogadja-e ezt a változatot, a javaslatot végül a beterjesztő visszavonta.
Búzás Fekete Mária RMDSZ-es alpolgármester a tanácsülésen azzal érvelt, hogy a magyar állam támogatásával egy lehetőséget kapott a város a református egyháztól arra, hogy javítson az oktatás helyzetén. Arra kérte a tanácsosokat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.
Hozzátette: nagy igény van a városban a bölcsődei helyekre, amikor kérvényezték az újabb bölcsődei csoportot azonnal beteltek a helyek. A határozat ellen érvelő Oana Goga PSD-s és Mariana Stînga PNL-es önkormányzati képviselő azt hangoztatta, hogy a városban vegyes intézményekben van biztosítva a román és a magyar gyermekek anyanyelvű oktatása, és „nem kívánatos a gyermekek elkülönítése”.
Az ülésen Marius Iosif Ciota, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) önkormányzati képviselője terjesztett elő kompromisszumos módosító javaslatokat, ezeket azonban leszavazta a testület. A képviselő többek között azt kezdeményezte, hogy legalább az a magyar bölcsődei csoport kezdhesse a tanévet az új épületben, amelyik beiskolázásáról döntöttek, de amelyik számára máshol nincsen hely.
Vincze Minya István kalotaszegi református esperes a Krónika megkeresésére azt mondta, hogy a református egyház beadványban kérte a városvezetéstől az óvoda önkormányzati kezelésbe vételét, és most várják a hivatal hivatalos válaszát az ügyben.
Az önkormányzati elutasítást érdemben csak ezt követően kívánja kommentálni. Csoma Botond megdöbbenésének adott hangot a szavazás eredményének ismertetését követően, elutasítva minden olyan – főként a román közbeszédben elhangzott – vádat, amely a szegregációra vonatkozott. A politikus egyébként az ülésen felolvasta az oktatási minisztérium szegregáció elleni rendeletének passzusát, miszerint a kisebbségek csoportjainak, osztályainak, oktatási intézményeinek létrehozása nem minősül szegregációnak.
A PSD tanácsosainak ama kikötése kapcsán, miszerint legalább egy román tannyelvű csoportot költöztessenek át a magyar óvodába, az RMDSZ-es honatya felhívta a figyelmet, hogy az épületet eredetileg a Bánffyhunyadon jelenleg működő 4 magyar óvodai, és a 30 év után létrehozott magyar bölcsődei csoport befogadására méretezték, és a projektfinanszírozás nem tette lehetővé egy magyar csoport kiszorítását feltételező kikötés teljesítését. Mi több, az Erdélyi Református Egyházkerület felajánlotta az épület számláinak egy éven át történő kifizetését is.
Csoma Botond szerint a kialakult helyzet egyértelműen a bánffyhunyadi magyar és román közösség érdekei ellen szól, hiszen az új épület átvételének hiányában szeptembertől mind a magyar, mind pedig a román bölcsődébe járó gyerekeket a régi, zsúfolásig megtelt létesítményben kell fogadni. „A tanácsülést megelőző hetekben kialakított közhangulat nyomásgyakorlása azt a sajnálatos helyzetet eredményezte, amelyben a helyi közösség érdekeit háttérbe szorította a Ceaușescu-rezsim soviniszta retorikáját idéző magyarellenes, uszító sajtókampány.
Az RMDSZ helyi és megyei képviselői az Erdélyi Református Egyházkerülettel közösen tovább fogják keresni a megoldást a magyar tannyelvű bölcsődei és óvodai oktatás körülményeinek javítására, az identitásmegőrzés, az anyanyelven való tanulás vonzóbbá tételére” – közölte az RMDSZ Kolozs megyei elnöke.
A magyar állam támogatásával a református egyház által épített új óvodát július 17-én avatták fel Kalotaszeg fővárosában. A 300 millió forintból felépített kétszintes épületben négy óvodai és egy bölcsődei csoport működtetésére tervezték. A magyar óvoda elleni feszültséget a Bánffyhunyadon ellenzékben működő Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezetének élére nemrég megválasztott Oana Goga gerjesztette, miután bejelentette: nem ért egyet azzal, hogy csak magyar tannyelvű óvoda és bölcsőde működjön az új épületben. Goga korábban kijelentette: a PSD önkormányzati képviselői akkor szavazzák meg a határozatot, ha az új épület a város valamennyi gyermekét szolgálja nemzetiségtől függetlenül.
A szociáldemokrata politikus azt is feltételül szabta, hogy zárják be a város két másik – régi épületben működő – óvodáját, és a gyermekeket költöztessék át a magyar állami támogatásból épített óvodába. A 9300 lakosú Bánffyhunyadon közel 30 százalék a magyarok aránya, a város vonzáskörében azonban magyar többségű falvak találhatók. A 15 tagú önkormányzati testületben a PNL-nek hat, az RMDSZ-nek és a PSD-nek három-három, a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) két képviselője van, és egy képviselő függetlenként tevékenykedik.
