Dormánfalva polgármesteri hivatala megfellebbezi a bukaresti legfelsőbb bíróságon az úzvölgyi katonatemető ügyében hozott jogerős ítéletet – jelentette be kedden Sepsiszentgyörgyön Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja román szervezet vezetője.
Az úzvölgyi temetőben román parcellát kialakító, majd több megemlékezést is szervező román nacionalista szervezet elnöke a Szent György Ortodox Testvériség elnökével, Dan Ciprian Grăjdeanuval közösen tartott sajtótájékoztatót kedden Sepsiszentgyörgyön – számolt be az Agerpres hírügynökség. Bejelentették: a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) város polgármesteri hivatala a román legfelsőbb bíróságon fellebbezi meg a bákói táblabíróság jogerős ítéletét, mely érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a lebontását rendelte el. „Tehát elméletileg – és reméljük, gyakorlatilag is – a pernek nincs vége, mégha ezt az ítéletet hozták is, van még egy kivételes fellebbezési mód” – idézte az Agerpres Tîrnoveanut, aki szerint a Bákó megyei város vezetése a jogerős ítélet indoklására vár, hogy megtehesse a jogi lépést. A román nacionalista vezetők leszögezték: megakadályozzák a betonkeresztek lebontását, és azon dolgoznak, hogy az úzvölgyi katonatemetőt „eredeti állapotba” állítsák helyre. Ezen nem a 2019 előtti állapotot értik, hanem a sírkert 1926-27-es kinézetét, amikor a Mária román királyné védnöksége alatt működő Hősök Kultusza Társaság ide temette az első világháborús úzvölgyi harcokban elhunyt, különböző nemzetiségű katonák földi maradványait. Tîrnoveanu szerint a román védelmi minisztérium 1985-ben egy obeliszket is állított a román katonák emlékére, de szerinte 1994-ben az RMDSZ és néhány csíkszentmártoni lakos „eltörölte” a más nemzetiségű katonák emlékjeleit, és „magyarosította” a temetőt. A nacionalista vezető azt állította, hogy a Hargita megyei község engedély nélkül állította fel a magyar katonák emlékjeleit, így 2019-ben Dormánfalva „nem tett mást, mint visszaállította a korábbi állapotot”. Ehhez csak a hősök kultuszát ápoló hivatal engedélye hiányzott, melyet az RMDSZ blokkolt politikai úton – mondta Tîrnoveanu, aki a jövőben a védelmi minisztériumhoz fordul az engedélyért. Hangsúlyozta: ha sor kerülne a betonkeresztek lebontására, ők is jelen lesznek valamennyi romániai nacionalista szervezettel, és a „sírok elé térdelve” próbálják majd megakadályozni. Továbbá a Vatikánhoz, nagykövetségekhez és nemzetközi szervezetekhez fordulnak, hogy „megmutassák a romániai magyar szélsőségesség arcát” – tette hozzá. A Székelyhon beszámolója szerint a nacionalista vezetők román népviseletben érkeztek a sajtótájékoztatóra, mely a Miatyánkkal és a román himnusz eléneklésével kezdődött. A romániai bíróságok februárban két jogerős ítéletet is hoztak az úzvölgyi katonatemető ügyében. A bákói táblabíróság jogerősen kimondta, hogy el kell távolítani a sírkertben felállított betonkereszteket és emlékművet, a Bákó megyei törvényszék pedig jogerősen törölte Dormánfalva sírkert fölötti tulajdonjogát. Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
