Marosvásárhely mellett épülni fog az autópálya

Miután az Itinera Spa – Retter Projectmanagement Kft. aláírta a szerződést a közúti infrastruktúrát kezelő országos társasággal (CNAIR), már csak az építkezés elkezdését jóváhagyó okirat kibocsátására van szükség ahhoz, hogy megjelenjenek a munkagépek a Marosvásárhelyt Nyárádtővel összekötő, majdani gyorsforgalmi út nyomvonalán.

A megismételt közbeszerzési eljárás nyertesének 18 hónap áll rendelkezésére, hogy megépítse a 9,2 kilométeres szakaszt. Ez elvileg azt jelentené, hogy 2021 végére nemcsak a repülőtértől lehetne sztrádán közlekedni Kolozsvár irányába, hanem már a város végétől. Ennek viszont a valós esélye rendkívül csekély. Mint ismert, az eredeti tender szerint az osztrák Strabagnak kellett volna elvégeznie a munkálatot, azonban az óvás és a mintegy hároméves pereskedés következtében a CNAIR-nek másodjára is ki kellett írnia a közbeszerzési eljárást.

Az Ittinera–Retter-társulás 210 millió lejért (plusz áfa) vállalta a 4,5 kilométeres aszfaltcsík, valamint a 4,7 kilométeres bekötőút építését. Az új út, amely Vásárhelyen a Metro áruház mellett térne ki a Dózsa György utcába, Nyárádtő és Maroskeresztúr forgalmát mentesítené, amely csúcsidőben naponta több alkalommal is bedugul. Amint a nyertes cég átveszi a munkatelephelyet, kezdődhet a nyomvonal aknamentesítése, majd a régészeti diagnózis felállítása. Utóbbira harminc napot szánnak, ez idő alatt a Maros Megyei Múzeum munkatársainak – gépek segítségével – 50 méterenként keresztbe sáncokat kell ásniuk. A szakemberek így derítik ki, hol találhatók régészeti lelőhelyek.

Az intézmény igazgatója, Soós Zoltán nem túl derűlátó, azonban két-három lelőhelyre mindenképpen számít. Mint mondja, a sztráda mindkét vége, a Nyárádtő–Radnót közötti 14 kilométeres szakasz, valamint Marosvásárhelyen a vegyipari kombináttal szemben lévő Promenada Mall leletszegénynek számított. Évekkel ezelőtt mindössze az Auchan nagy­áruház helyén, egy domboldalba beépített római kori téglaégető kemencét találtak.

Az archeológusok ezúttal is legfeljebb római kori, illetve a népvándorlás idejéből származó leletekre számítanak. Soós szinte kizártnak tartja a középkori leleteket, azok sokkal inkább a mai települések területén találhatók.

[Forrás: Krónika]