A magyar kormány korábban úgy nyilatkozott, hogy az uniós helyreállítási alap (RRF) hitel részére nincs szüksége az országnak. Hétfőn azonban az uniós biztos már azt mondta az ATV-nek, hogy hivatalosan is jelezték Brüsszelnek: igényt tartanak a kölcsönre.
A 3300 milliárd forintnyi összeget Magyarország „alapvetően energetikai projektekre” fordítaná – közölte Navracsics az RTL-el.
A pénzt olyan beruházásokra költenék, amelyek lehetővé teszik az energiaellátás diverzifikálását.
„Azt akarjuk, hogy Magyarország ne egyoldalúan függjön az orosz gáztól, hanem lehetőség szerint jobban ki tudjuk használni a lehetőségeket”
– fogalmazott az uniós biztos.
A 2400 milliárdos, vissza nem térítendő brüsszeli forrást továbbra is jogállamisági hiányosságokra hivatkozva visszatartják, és Navracsics szerint a hitel folyósítása is csak akkor történhet meg, ha ebben megállapodásra jutnak.
„abban bízom, hogy a most megtett lépések pozitív értékelést kapnak majd, és a nyár folyamán megérkeznek az első európai uniós részletek”
– mondta az uniós biztos.
Az viszont nem a konszenzus felé mutat, hogy az Európai Bizottság 2021. évi gazdálkodásáról szóló parlamenti jelentés – amelyet várhatóan szerdán fogad el az EP plenáris ülése – két bekezdésben is bírálja a magyarországi helyzetet. A Monika Hohlmeier által is jegyzett határozat felhívja a biztosi testületet, hogy mindaddig tartsa vissza a Magyarországnak – és Lengyelországnak – járó pénzügyi támogatást, „amíg a jogállamiság megsértése veszélyezteti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást” – adja hírül a Népszava.
