Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az országgyűlési képviselő-választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel.
Mucsi Tamás azt mondta: a 106 egyéni választókerület mind a 10 243 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást. A szavazókörök zárásáig, (magyar idő szerint) este 7 óráig csaknem 7,7 millió választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá. Vasárnap reggel hat órakor Magyarország 10 243 szavazókörében kezdődött meg a voksolás: pártokra, képviselőjelöltekre szavaz ma az anyaország, a rendszerváltás utáni kilencedik országgyűlési választáson. Emellett ma tartják az országos népszavazást a gyermekvédelmi kérdésekben. Ez az első alkalom, hogy a parlamenti választással egy időben népszavazást is rendeznek. A 3154 településen és 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókör magyar idő szerint reggel 6 órakor nyitott, és este 7 óráig várják az urnákhoz a választásra jogosult 7,7 millió választópolgárt. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak szét, a listára adott szavazatok és a töredékszavazatok arányában. Az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott.
A 145 külképviseleten 65 ezer választópolgár adhatja le voksát, 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig – aki kérte felvételét a névjegyzékbe – levélben szavazhat. Közülük közel 220 ezren már leadták szavazatukat: azt vagy postán juttatták vissza a Nemzeti Választási Irodához, vagy a külképviseleteken adták le.
Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 145 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe; ezt több mint 65 ezren tették meg. Négy évvel ezelőtt 58 ezer választó szerepelt az országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékben. (Sanghajban a koronavírus-járvány miatt nem lehet megtartani a külképviseleti szavazást). A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, április 9-én állapítják meg, az országos listás eredményt pedig legkésőbb április 22-én. Szavazni csak személyesen lehet. A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát, ezt bármilyen típusú személyi igazolvánnyal megteheti. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Emellett a választópolgárnak igazolnia kell a lakcímét vagy a személyi azonosítóját is.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a mintegy 158 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt korábban kérte. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. Azok a választópolgárok, akik nem a lakóhelyükön szavaznak az országgyűlési képviselők választásán és a népszavazáson – összesen mintegy 158 ezren – zöld borítékot kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, ebbe kell belehelyezniük a kitöltött szavazólapjaikat. Nagyon fontos, hogy a borítékot – mivel az „utazni fog” a választópolgár lakóhelye szerinti választókerületbe – lezárják. Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
A 7,7 millió választópolgár közül több mint 231 ezer fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők azok, akik a 2019-es önkormányzati választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor. A szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este magyar idő szerint 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók. Vasárnap a szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel. Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni. A szavazóhelyiség területén kívül, közterületen található választási plakátok eltávolítását a törvény nem írja elő, az nem tartozik a szavazatszámláló bizottság (szszb) feladatai közé, és a plakátokat az szszb tagjai önhatalmúlag nem távolíthatják el. Ha a választópolgárok sérelmezik a plakátok elhelyezését az szszb-nél, tájékoztatni kell őket, hogy az egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb) nyújthatnak be kifogást. A szavazatszámláló bizottság tagjai (sem a választott, sem a megbízott delegált tagok) nem viselhetnek olyan öltözéket vagy kiegészítőt (például kitűzőt, jelöltre vagy pártra utaló ruhadarabot), amely valamelyik jelöltre, listára vagy jelölőszervezetre utalhat. Sem a szavazóhelyiségben, sem az előterében nem lehet olyan tárgy (jelkép, jelvény, dekoráció), amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben. Az szszb-nek rendszeresen ellenőrizze kell, nem helyeztek-e el valamely szavazófülkében kampányeszköznek minősülő anyagot, például jelöltnek vagy jelölőszervezetnek a szórólapját. A törvény azt azonban tiltja, hogy a szavazás napján választási gyűlést tartsanak. Nincs általános maszkviselési kötelezettség Magyarországon a koronavírus-járvány miatt, ezért a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a választóknak sem kötelező maszkot viselniük a szavazókörben. A karanténban lévőket felkereső szszb-tagoknak azonban javasolják a maszkviselést és a távolságtartást. A választópolgár a szavazás során használhatja saját tollát, de a szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazófülkékben elhelyezett tollak rendszeres fertőtlenítéséről. Aki saját érdekében úgy ítéli meg, az hordhat maszkot a szavazóhelyiségben, de az azonosítás idejére le kell vennie. A karanténban lévőket felkereső, mozgóurnás szszb-tagoknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) javasolja a maszkviselést, a gumikesztyű használatát és a távolságtartás betartását.
Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz „érvényesítheti” a bizottság egyik tagja. A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választópolgárnak ellenőrzik a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, majd azt, hogy az adott szavazóköri névjegyzékben szerepel-e. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság egyik tagja a két országgyűlési szavazólapot és a kék szegélyű népszavazási szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a lap bal felső sarkában, és egy borítékkal együtt átadja a választópolgárnak. A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot, de külön kell aláírnia a népszavazás szavazólapjának az átvételét és az országgyűlési választásét. A választópolgár dönthet úgy, hogy valamelyik szavazólapot – akár az országgyűlési választásét, akár a népszavazásét – nem veszi át, ekkor csak a megfelelő rovatban írja alá a névjegyzéket. Ha a választópolgár csak egyik helyen írja alá a névjegyzéket, és később visszatér szavazni, a másik rovat aláírása után megkapja a másik szavazólapot is. Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti – a népszavazási szavazólapon az „igen” vagy a „nem” feletti – körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak a „bekarikázás”, „besatírozás”, „kipipálás”, és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak. A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen. Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egyetlen választó tartózkodhat a szavazófülkében. A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját tollát is. A jogszabály nem tiltja, hogy a választópolgár a szavazófülkében lefényképezze a szavazólapját. Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a „rontott” megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik. A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem „hazavittek” a választók.
Betöltés ...
