A magyar közéleti csaták zaját és hevességét ismerve kifejezetten váratlan eredményre jutott egy német összeurópai kutatás – írja a felmérést szemléző Manndiner.
A Drezdai Műszaki Egyetem Alkotmány- és Demokráciakutató Központja tíz európai országban – köztük Magyarországon – húszezer ember véleményét kérte ki számos témában a bevándorlástól az ukrajnai háborún és az éghajlatváltozáson át a szexuális kisebbségekig, majd a válaszadóknak meg kellett mondaniuk, hogyan viszonyulnak az adott témában más véleményen lévő embertársaikhoz.
A kutatás eredménye szerint a legnehezebben a zöldek és a baloldaliak fogadják el a másként gondolkodókat.
Rendre ők adták a legmagasabb szimpátiapontszámot a velük egyformán gondolkodóknak és a legalacsonyabbat a más véleményen lévőknek, akikhez a hozzáállásuk saját bevallásuk szerint „rideg és nagyon negatív”. Mindezek alapján
Európa-szerte a baloldali érzelműek 28 százaléka minősül érzelmileg erősen polarizáltnak, míg a jobboldaliaknak csupán 19 százaléka.
A kutatásból kiderül az is, hogy a nagyvárosban élő, magasan képzett, magas jövedelmű polgárok az átlagnál kevésbé elfogadóak a más véleményen lévőkkel szemben.
A válaszadók 55 százaléka szorgalmazza a bevándorlás valamilyen korlátozását (Hollandiában és Kelet-Németországban 65, Svédországban 64, Csehországban 67 százalék), és mindössze 3 százalék tartaná abszolút fontosnak a bevándorlás könnyítését.
A kutatók arra is választ kerestek, melyik ország mennyire megosztott a politikai-világnézeti törésvonalak mentén. A legmagasabb polarizácót Olaszországban mérték, a legalacsonyabbat Hollandiában és Csehországban.
Magyarország Németországgal és Spanyolországgal együtt a középmezőnyben helyezkedik el.
A felmérésben részt vevőket az Ukrajnának nyújtott uniós segítségnyújtásról is kérdezték. A lehetséges válaszok egyik végpontja „az Ukrajnának nyújtott támogatás korlátozása, elkerülendő a negatív következményeket (például az áremelkedéseket)”, a másik pedig „Ukrajna további támogatása, a negatív következmények ellenére is”.
A támogatás csökkentésével 19 százalék értett egyértelműen, míg 14 százalék vélekedett úgy, hogy mindenképp folytatni kell. A legnagyobb csoportot a semlegesek és bizonytalanok adták, 21 százalékkal.
A segítségnyújtás visszafogását legnagyobb arányban a cseh, illetve a Németország keleti felén élő válaszadók támogatják, míg a magyarok mintegy fele helyeselné ezt.
