A harcias, sztyeppei nomád nép gyakorlatilag a semmiből tűnt fel Kelet-Európában: a türkök azt állították, az ő szökött rabszolgáikról van szó, az avarok eredetét mostanáig nem sikerült egyértelműen tisztázni. A szálak Belső-Ázsiába, a Zsuanzsuan Birodalomba vezetnek.
A VI. század utolsó harmadában egy erős, harcias sztyeppei nép jelent meg a Kárpát-medencében. Elfoglalta az itt élt germán gepidák és longobárdok királyságát – utóbbi nép Észak-Itáliába menekült, nevét őrzi a mai Lombardia régió –, és egy, a IX. század elejéig fennálló államot hozott létre, amely kiterjedt a későbbi Magyar Királyság központi területeire. Ez volt az Avar Birodalom, vagy az uralkodó, a kagán címéből következtetve: az Avar Kaganátus.
A dualizmustól jelen korunkig folyó tudományos igényű régészeti feltáró munka eredményeként az avar korból nagy mennyiségű lelet került felszínre, ma mintegy 100 ezer sírt és körülbelül 600, településre utaló nyomot ismerünk. A történettudomány és a régészet rengeteg információt felfedett életmódjukról, kapcsolatrendszerükről, kulturális habitusukról, az antropológia segítségével egyéni fizikai tulajdonságaikról. A modern, multidiszciplináris szemlélet szerint bevont újabb természettudományos (DNS, izotópok) és társadalomtörténeti tudományágak pedig még tovább bővítik a tudásunkat.
