Mi folyik Romániában? Az Azonnali ezt a kérdést tette fel csütörtök esti rendezvénye címében, és erre keresték a választ a meghívott előadók, közéleti szereplők. Az esemény egy rendhagyó vitának adott helyet, hiszen a magyar politikára nem jellemző módon sikerült egy asztalhoz ültetni a Fidesz, a Jobbik, az MSZP és az LMP egy-egy politikusát. Többek között szó esett jogsérelmekről, diplomáciáról, támogatáspolitikáról, Trianon emlékévről, sőt még román közmondások is elhangzottak.
A mai magyar közéletben ritka, hogy egy kormánypárti képviselő nyilvános vitán vegyen részt, ám ez alkalommal Pánczél Károly (Fidesz) elfogadta a szervezők felkérését. A Jobbik részéről Bencsik János, az MSZP-től Molnár Zsolt és az LMP-től Ungár Péter vett részt a panelbeszélgetésen. A jelenlévők közt bár egyetértés uralkodott a nemzetpolitika fontossága és iránya tekintetében, azonban az ellenzéki pártok képviselői több fontos kritikát is megfogalmaztak a kormány politikájával szemben.
Bencsik János, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének alelnöke rögtön le is csapott a kormánypárti képviselő vélekedésére, miszerint Romániának a kormányellenes tüntetések és a káoszos belpolitika miatt nem sikerült úgy megünnepelnie a december elsejei, az Erdély elszakadását kimondó gyulafehérvári nyilatkozat százéves centenáriumát, ahogy azt eredetileg szerette volna.
Az ellenzéki párt nemzetpolitikai szakértője a magyar közéletre nézve is példaértékűnek nevezte a román civil kurázsit. Azt is hangsúlyozta, hogy a románok igenis erejükön felül igyekeztek kihozni a számukra ünnepi alkalomból a maximumot, a magyar kormány és diplomácia viszont már korántsem vizsgázott ilyen fényesen:
„Trianon évfordulója kapcsán nekünk, magyaroknak is van egy narratívánk, amit egyszerűen nem tudtunk elég hangsúlyosan megjeleníteni a nemzetközi porondon”
– érvelt Bencsik, aki szerint a békediktátum centenáriuma kiváló alkalom lenne, hogy a saját szempontjainkat a világ közvéleménye elé tárjuk, épp ezért tartják elhibázottnak, hogy a Fidesz leszavazta a Jobbik által kezdeményezett Trianon-emlékévet.
Ezt egy meglepő fordulat követte, hiszen a fideszes Pánczél Károly ötös skálán egyesre értékelte a román-magyar kapcsolatokat. A képviselő példaként hozta fel a szerb-magyar megbékélést, illetve még a szlovákokkal való bilaterális kapcsolatokat is jobbnak ítélte, mivel
„eljutottunk arra a szintre, hogy a magyar köztársasági elnök ma már bármilyen magyar nemzeti ünnepen át tud menni a komáromi hídon”.
A politikus hozzátette: a románoknál jelenleg csak az ukránokkal rosszabb Magyarország viszonya.
Bencsik János felhívta Pánczél figyelmét, hogy a magyar-szerb kapcsolatok legfeljebb a Fidesz szerint értékelhetők ötösre a skálán, és ő úgy látja, viszonyítás kérdése, hogy milyen „érdemjeggyel” illetjük a magyar-román viszonyt. Szerbia kapcsán kiemelte, hiába áll déli szomszédunk – az ukránokhoz hasonlóan – az európai csatlakozás előszobájában, nagyon nehezen tudjuk velük szemben érvényesíteni az érdekeinket. Az EU-tag Szlovákiával és Romániával szemben pedig szinte teljesen eszköztelenek vagyunk, szerinte az itteni magyar közösségek helyzete egy centivel sincs előrébb.
„A magyar kormány még el is nézi a jogsértéseket, ha cserébe alkalmi szövetségeseket tud szerezni a szerb, román és szlovák kormányokban, a Brüsszel elleni harcához”
– mondta a jobbikos szakpolitikus.
Pánczél többek közt azzal védekezett, hogy a román uniós csatlakozásnál az erdélyi magyarok kérték Románia feltétel nélküli támogatását, ezért hagyták ki az autonómia kikövetelésének történelmi lehetőségét. A Trianon-emlékév elutasítását azzal indokolta, hogy nem akarták „emelni” az utódállamok ünneplésének jelentőségét.
Ungár Péter kettesre osztályozta a két ország közti kapcsolatot, ezen felül kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a Fidesz gyakorlatilag beáldozta a nemzetpolitikát, a migráns ellenes harc érdekében. Molnár Zsolt hármas alá értékelte a román-magyar viszonyt, szerinte gazdasági, aktuálpolitikai és a migrációs válságból fakadó érdekazonosságok mentén történtek közeledések.
Az ellenzéki politikusok egyet értettek abban, hogy a magyar uniós elnökség során a Fidesznek fontosabb volt, hogy a saját problémás pártérdekei és ügyei (médiatanács, bírói nyugdíjazás) miatt „verje az asztalt” Brüsszelben, a határon túli magyarokról viszont egy szót sem szóltak a nemzetközi fórumon, hiába volt náluk a „kapukulcs”.
Bencsik János azt is kifogásolta, hogy a kormány szimbolikus ügyekben is képtelen volt eredményeket elérni, amit ráadásul azzal is tetéz, hogy a határon túl is terjeszkedő kormányközeli médiában egyrészt Soros Györgyöt teszi felelőssé a az elszakított magyarságot ért jogsérelmekért, illetve olyan „magyarfaló” politikusokat igyekszik tisztára mosni a magyar közvélemény előtt, mint Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök, vagy Robert Fico szlovák miniszterelnök.
„Az ilyen szövetségkötéseknek mindig ára van, jelen esetben, hogy a magyarság számára fontos ügyeket nem tudjuk sikerre vinni”
– tette hozzá a Jobbik szakpolitikusa.
Pánczél Károly részéről nem hangzott el ezekre érdemleges válasz, ehelyett eredményként mutatta fel, hogy az RMDSZ-nek az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségi autonómiaígéreteire épülő javaslatait most már nem olvasatlanul kukázzák, hanem előtte vitáznak róla.
A zárógondolatok között szóba került a székely-magyar összetartozás napjának elfogadása is, melynek kapcsán Ungár Péter említette meg, hogy az erről szóló határozati javaslatot a jobbikos Szávay István nyújtotta be, akinek „történelmi érdeméről” szerinte mindenképp meg kell emlékezni egy ilyen beszélgetés során.
Forrás: Alfahír
