Július hetedikére virradóra, egy óra után két perccel robbanás zaja verte fel Marosvásárhelyt és a környező településeket: felrobbant egy berendezés az Azomureș vegyipari kombinátnál, amelynek következtében a kiszabadult hidrogén felgyúlt. Az eset nem követelt emberáldozatot, és ammónia-szivárgásról sem érkeztek hírek. A robbanást követő napokban azonban valamennyi marosvásárhelyiben joggal merült fel a kérdés: mi történne akkor, ha nagy mennyiségű ammónia kerülne a levegőbe, és evakuálni kellene több mint százharmincezer embert?
Elméleti megfogalmazásban a lakosság evakuálása a veszélyhelyzet előtti, alatti vagy utáni riadókészültség kihirdetése esetén hozott polgári védelmi intézkedést jelenti, amely a lakosság, a közintézmények, a gazdasági szereplők, az állatok és az anyagi javak szervezett eltávolítását jelenti az érintett vagy potenciálisan érintett területekről. Továbbá a lakosság olyan területekre való áttelepítését értjük alatta, amelyek biztosítják a védelem és a túlélés feltételeit. Az elméleten túl azonban konkrétan arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a felelőssége és feladata a helyi hatóságoknak egy katasztrófa során, például magas ammóniaszivárgás esetén. Kérdéseinkre Simona Lungu, a marosvásárhelyi önkormányzat helyi rendkívüli helyzetek bizottságának képviselője adott válaszokat, illetve a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség vezetői.
Mint megtudtuk, a Marosvásárhelyi Helyi Rendkívüli Helyzetek Bizottsága az az intézményközi szerv, amely döntéshozó szerepet tölt be a rendkívüli helyzetek kezelésében, élén a város polgármesterével. Ennek a bizottságnak a határozatai kötelező érvényűek a címzettekre – jelen esetben a város lakosságára – nézve. Marosvásárhely polgármestere a város kitelepítése során többek között a polgári védelem területén is rendelkezik feladatokkal. A polgári védelemről szóló 2004-es évi 481-es számú törvény 27. cikkelyének rendelkezései szerint a polgármester közvetlenül koordinálja a lakosság evakuálását az érintett területekről, továbbá meghozza a kitelepített lakosság élelmezésének, elhelyezésének, energia- és vízellátásának biztosításához szükséges rendelkezéseket, illetve intézkedéseket tesz a katasztrófa sújtotta területen a közrend biztosítására – fogalmazta meg válaszát Simona Lungu.
A gyakorlatban az evakuálási intézkedéseket a kockázat típusának megfelelően kell megszervezni. „A katasztrófahelyzetekben a polgármester vagy adott esetben a prefektus dönt az evakuálási akció végrehajtásáról a katasztrófahelyzetekre illetékes bizottság javaslata alapján” – idézte Simona Lungu a fentebb említett polgári védelemről szóló törvény 56-os cikkelyét. Az evakuálandó lakosságot és anyagi javakat, a kitelepítés sürgősségének mértékét és sorrendjét, valamint az evakuálás logisztikai részét a helyi közigazgatási hatóság megfelelő feladatkörrel rendelkező személyzete határozza meg, majd a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség és a Helyi Rendkívüli Helyzetek Bizottságának alelnöke és elnöke hagyja jóvá. Marosvásárhely esetében bekövetkezhető vegyi technológiai baleset esetén a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló 59/2016. számú törvény rendelkezései alá tartozó gazdasági szereplők külső vészhelyzeti terveit – a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség által összeállított dokumentumot – hajtják végre. A vegyi baleseti helyzetekben nagyon gyorsan kell végrehajtani az evakuálást, hogy a kitelepítésre kerülő körzetekben eltöltött idő viszonylag rövid legyen, tehát ilyen esetben nem is lehet szó az anyagi javak mentéséről – fogalmazta meg az önkormányzat illetékese.
Az érintett területekről történő evakuálás érdekében a következő intézkedéseket kell konkrétan végrehajtani: biztosítani kell az evakuáláshoz szükséges városi közlekedést (beleértve a városi buszok használatát); továbbá a kimentett személyek számára beszállási pontokat kell kijelölni és előkészíteni; össze kell állítani a közlekedési menetrendet, biztosítani kell az evakuáláshoz szükséges közlekedési eszközöket; majd biztosítani kell a kimentettek elszállásolását, illetve az állatok mentését és elszállásolását is meg kell oldani. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az önmentésnek különös szerepe van, és e műveletnél a hangsúly a lakosság tájékoztatásán van a mérgező légáramlat nyomában lévő területekről, a lehető legrövidebb és legbiztonságosabb evakuálási útvonalakról, illetve különös figyelmet kell fordítani a gyermekek, az idősek és a mozgásképtelen személyek megsegítésére – részletezte válaszában Simona Lungu.
A katasztrófavédelmi felügyelőség sajtófelelőse, Dan Petru Daniel megkeresésünkre szintén részletezte a tűzoltókra háruló feladatok sorrendjét egy esetleges vegyi baleset során. Miután beérkezik a felügyelőségre a súlyos balesetről tájékoztató információ, és telefonon jelentik a helyi-, illetve az országos katasztrófavédelmi felügyelőség vezetőinek, végrehajtják a felügyelőség riasztási tervét a Maros Megyei Rendkívüli Helyzetek Felügyelősége főfelügyelőjének utasítása szerint. Majd értesítik a beavatkozásban részt vevő erőket, és helyzetértékelő csoportot küldenek a területre. Miután elvégzik a helyszíni helyzetértékelést, továbbítják az értékelési adatokat a megyei katasztrófavédelmi bizottságnak. Ezután értesítik a lakosságot az eseményről és a magatartási szabályokról a Ro-Alert alkalmazáson keresztül. De az ő feladatuk a helyszíni intézkedések koordinálása, a kémiai kutatások is.
Továbbá a helyszíni mérések alapján ajánlásokat tesznek a veszélyhelyzet fenntartására vagy megoldására, megtervezik és biztosítják az erőforrásokat és az alegységek készenlétét az operatív reagálásra. A helyszínen egy úgynevezett vízfüggöny segítségével akadályozzák meg a mérgező felhő terjeszkedését, ezáltal semlegesítve a mérgező anyagokat. Ezek után pedig arra is figyelnek, hogy megakadályozzák az esetleges tüzek kitörését – részletezte a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtófelelőse, Dan Petru Daniel. Mint hozzátette, a tűzoltókat a beavatkozáshoz megfelelő felszereléssel kell ellátni, hiszen az I-III. területekre tilos sűrített levegős légzőkészülék nélkül belépni. Ugyancsak az ő feladatuk a vészhelyzet negatív hatásai által érintett lakosság felkutatása és mentése, az orvosi segítségnyújtás a SMURD rohammentő-csapatok segítségével, majd a fertőtlenítés és a vegyi baleset során keletkezett szennyeződés eltakarítása is rájuk hárul.
Marosvásárhely jelenlegi lakosságarányához viszonyítva az épületek mintegy 32 százaléka szolgálhat óvóhelyként polgári védelmi helyzetek esetén, mint például légitámadások vagy fegyveres konfliktusok. A lakosság számára fenntartott menedékhelyek a lakónegyedek egyes tömbházainak és épületeinek pincéiben találhatók, illetve a munkavállalók számára a különböző intézményekben és kereskedelmi egységekben lévő menedékhelyek szolgálhatnak óvóhelyként. Az ilyen helyek egyezményes jele egy kék színű, egyenlő oldalú háromszög narancssárga négyzetben. Mindezek természetesen csak fegyveres konfliktusok, légitámadások vagy extrém időjárási körülmények esetén használhatók menedékhelyként. Vegyi anyagokkal kapcsolatos balesetek idején nem használhatóak a pincehelyiségek óvóhelyként – tudtuk meg a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtófelelősétől, Dan Petru Danieltől és Simona Lungutól, az önkormányzat helyi rendkívüli helyzetek bizottságának képviselőjétől.
(Borítókép: a bejrúti ammóniaraktár robbanásának képei)
(Forrás: szekelyhon.ro)
