Nem a szegénység, nem a (nemlétező) rendőri erőszak, hanem az engedékeny bevándorláspolitika okozza a véres és pusztító francia migránslázadást, ez derül ki Yves Thréard, a Le Figaro főszerkesztő-helyettesének – francia viszonyok között – meglepően bátor írásából. A ma éjszakai pusztítás után sorai még inkább aktuálisak. Szerinte óriási a baj Franciaországban. „Idővel a hatóságok laissez-faire (mindent engedő, szánalmasan gyenge) viselkedésével egy olyan ellentársadalom alakult ki, amely távol áll a tekintély, a tisztelet, az érdem és a rend közös elveitől.” A párhuzamos társadalom már régóta létezik, a bevándorlók lázadása pedig elviselhetetlen állapotokat teremtett a múlt hét óta Franciaországban. Identitás alapú követelésekről ír Thréard: mi másról van szó tehát, mint migránslázadásról. A jobbközép polgármester családjának vasárnap hajnali meglincselése óta a helyzet tragikussá vált.
„Hogyan oltsuk el a tüzet? Emmanuel Macron felelősségvállalásra szólítja fel a szülőket. Igaz, a káoszban érintettek közül sokan még nagyon fiatalok, de itt már nem arról van szó, hogy gombháborúról lenne szó.” (A hatvanas évek egyik klasszikus francia filmje volt a Gombháború, amikor 10 év körüli gyerekek játékháborút vívtak.)
„A tekintély, mint fogalom és gyakorlat, az ő fiatalkori füleiknek már régóta idegenül szól. Valószínűleg ezért halt meg a 17 éves Nahel egy Mercedes volánja mögött Nanterre-ben kedd reggel. Ahelyett, hogy a felháborodott emberek azt kiabálnák, hogy „igazságot Nahelnek” és „gyilkos rendőrség”, jobban tennék, ha feltennék maguknak a helyes kérdést: hogyan jutottunk idáig? Ehelyett ők most arra használják fel a helyzetet, hogy mindent szétzúzzanak, bosszút álljanak bármin, ami a kezük ügyébe kerül.”
