Mintegy kétszázötven párt indulhat az április 8-ai országgyűlési képviselő-választáson.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel, ez a szám azonban még nőhet, mivel a bíróságok a jogerőt utólag állapítják meg. Ha pedig megfellebbezték a bejegyzést, akkor az is előfordulhat, hogy valamely párt bejegyzését ugyan a választás kitűzése előtt helybenhagyta a másodfokú bíróság, de a nyilvántartási bejegyzésre – a kitűzés dátumát megelőző jogerővel – csak azután kerül sor, hogy az iratok megérkeznek az elsőfokú bírósághoz.
Az OBH adatai szerint tavaly 70 pártot, míg 2018-ban eddig kettőt jegyeztek be jogerősen. A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből eddig csak egyet töröltek a nyilvántartás szerint. A 2014-es országgyűlési választás előtti évben 23 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2010–2014 választás között pedig 51-et alapítottak.
Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
[MTI]
