Nagyszabású gazdatüntetésre készülnek kedden, május 23-án a kelet-európai országok mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetei. A romániai gazdákat is képviselő COPA-COGECA európai érdekvédelmi szövetség az egy évvel meghosszabbított ukrajnai vámmentes mezőgazdasági termékbehozatal felfüggesztését kéri.
Hat kelet-európai ország – Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetei tiltakoznak kedden délelőtt Brüsszelben az Európai Bizottság döntése ellen, amelyik újabb egy évre meghosszabbította az Ukrajnából vámmentesen érkező mezőgazdasági termékek forgalmát. Az Európai Unióban a mezőgazdasági termelők egyéni és szövetkezeti érdekeit uniós szinten képviselő COPA-COGECA érdekvédelmi szervezet égisze alatt megrendezésre kerülő tiltakozáson a kezdeményező visegrádi országok mellett részt vesz Románia és Bulgária is. A romániai gazdák képviseletében a négy legnagyobb gazdaszervezet is csatlakozott a brüsszeli megmozduláshoz. A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR), a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők szövetsége (Pro Agro), a növénytermesztési ágazatban dolgozó szövetkezetek szövetsége (UNCSV) és a Farmerek Ereje Szövetség (AFF) nyílt levélben fordult Románia elnökéhez, a bukaresti kormányhoz, Románia európai uniós képviseletéhez és a romániai EP-képviselőkhöz, hogy egységesen lépjenek fel az egyre nehezebb helyzetbe kerülő hazai mezőgazdasági termelők érdekében.
A romániai gazdaszervezetek hangsúlyozzák elköteleződésüket Ukrajna és az ukrán nép mellett, de mint fogalmaznak, a háború sújtotta országnak nyújtott támogatás nem szabad kockáztatnia az Európai Unió mezőgazdasági termelésének a versenyképességét. A gazdák szerint a mélyen az uniós piaci árak alatt érkező ukrán mezőgazdasági termékek hatalmas veszteséget okoznak az európai mezőgazdasági termelőknek, ami az uniós országok gazdatársadalmának felszámolódásához vezethet.
A négy romániai gazdaszervezet beadványa értelmében az országba érkező ukrán gabona miatt továbbra is eladhatatlan a tavaly megtermelt hazai búza-, kukorica-, árpa- és napraforgótermés. „A korábbi évekhez képest 2023. májusa derekán 150 százalékkal nagyobb gabonakészlet áll a gabonasilókban és raktárakban. A kiszolgáltatott helyzetben levő gabonatermesztők még nem tudják, hogy a közelgő aratáskor mit fognak kezdeni a szemesgabonával” – áll a gazdaszervezetek állásfoglalásában. A romániai gazdaérdekvédelem szerint Kelet-Európa „belefulladt” az olcsó ukrajnai mezőgazdasági termékekbe, a helyi gazdák nem rendelkeznek elegendő tárolókapacitással. A beadvány aláírói azt kifogásolják, hogy az élelmiszerhiánnyal küzdő országok helyett az ukrajnai mezőgazdasági export nagyobb része az európai uniós piacra került, anélkül, hogy megfelelnének a szigorú uniós élelmiszerbiztonsági feltételeknek. „A minőségi és élelmiszerbiztonsági ellenőrzéseket kikerülő ukrajnai mezőgazdasági szállítmányok komoly kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére, mert a feldolgozásra kerülő importnyersanyagok ,,összemosódnak” a belföldi termelésű alapanyagokkal” – szerepel a bukaresti döntéshozóknak címzett állásfoglalásban. Az eddigi uniós források kevésnek bizonyultak A kelet-európai gazdaszervezetekkel közösen kidolgozott állásfoglalásában a COPA-COGECA azt kéri az Európai Unió döntéshozó intézményeitől, hogy azonnali hatállyal térjenek vissza a tavaly májusi rendszerhez, amikor az uniós piacot vámok és behozatali korlátok védték az olcsó ukrajnai mezőgazdasági termékek előtt. Az érdekvédelem szerint a június 5-éig Ukrajnával szemben bevezetett átmeneti importtilalom nem érte el a várt hatást, mert a hosszú távra megkötött szerződésekkel az importőrök kibújtak a korlátozások alól.
A brüsszeli tüntetésen részt vevő kelet-európai országok külön pénzügyi alap létrehozását kérik az Európai Bizottságtól, amely független lenne az eddigi uniós agrártámogatásoktól. Az összeget az ukrajnai import miatt kárt szenvedett országok gazdáinak a kártérítésére fordítanák. Az érdekvédelmi szervezetek egységes álláspontja szerint a Brüsszel által eddig elkülönített források távolról sem elegendőek a kárrendezésre.
