Éles vitába keveredett az utóbbi hetekben a Moldova déli részén található autonóm régió, Gagauzia vezetése a chișinăui kormánnyal a Szent György-szalag kapcsán. Az orosz patriotizmus fekete-narancssárga színű hagyományos szimbólumát a moldovai parlament betiltotta az Ukrajna elleni agresszió miatt. Csakhogy az oroszbarát gagauz vezetés ezt nem fogadta el, s ezzel kapcsolatban helyi szinten határozatot is hoztak Comratban, a 135 ezer lakosú Gagauzia fővárosában.
Nem ez az első alkalom egyébként, amikor a gagauzok szembemennek Chișinău döntésével. A Libertatea román portál néhány nappal ezelőtt hosszú riportban számolt be arról, hogyan viszonyulnak a gagauzok az ukrajnai háborúhoz. Az újságírók által megkérdezett gagauz lakosok mindenféle fenntartás nélkül beszéltek Oroszország melletti kiállásukról, de hozzátették: tárt karokkal várják a harcok elől menekülő ukránokat. Gheorghe Sarî, a mintegy húszezres lakosú Comrat alpolgármestere arról beszélt, hogy a rakéták olykor a várostól ötven kilométerre csapódnak be. Mint mondja, attól tart, egyik reggel az oroszok vagy a románok benyomulására ébred. Comratban ugyanis elterjedt az a – valótlan – hír, miszerint Románia tankokat sorakoztatott fel a Moldovai Köztársaság határánál.
A riporterek által megszólaltatott fiatal Anastasia arról beszélt, hogy zavarja az esetleges uniós csatlakozás, mivel akkor az LMBT-közösség parádéi is megjelenhetnek Comratban. Romániával kapcsolatban is negatív véleménnyel van, mivel nagy- és dédszülei sokat meséltek neki a román csapatok 1941-es bevonulásáról, amit súlyos visszaélések kísértek. Chișinăut sem szíveli, amiért minden egyes látogatás során számonkérik rajta a román nyelv ismeretét. „Megpróbáltam, de a gagauziai iskolában nem igazán volt lehetőségem jól megtanulni a románt. Nem értem, mi, itt Gagauziában senkinek sem szabjuk meg, hogy gagauzul beszéljen. Azon a nyelven beszélsz, amely számodra kényelmes” – fogalmazott Anastasia. Sokan inkább oroszul kommunikálnak. Comrat központjában méretes Lenin-szobor áll.
Arra a kérdésre, hogy milyen mozgások képzelhetőek el az autonóm Gagauziában, nemrég Barabás T. János, a térség szakértője válaszolt az Origónak. „Gagauzia tartományi elnöksége az elmúlt években óvatosan közeledett az EU-projektekhez, és jelenleg visszafogottan reagál az ukrajnai háborúra. A gagauz autonómiában már legalább akkora Törökország befolyása, mint Oroszországé. Nem várok oroszbarát megmozdulásokra Comrat tartományi központban” – mondta az elemző.
A gagauzok a török nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő, többségében ortodox keresztény vallású népcsoport, akiknek zöme Moldovában (főként az autonóm Gagauziában), Ukrajnában, Törökországban és Oroszországban él. Miután a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság 1989-ben módosította alkotmányát, és a moldávot tette meg államnyelvvé, ez heves ellenérzéseket váltott ki a Moldovában élő, nem román ajkú közösségek, köztük a gagauzok körében is. A gagauzok lényegében attól tartottak, hogy ez a lépés kikövezi az utat Moldova és Románia egyesülése felé, s szovjet (később orosz) orientációjú álláspontot alakítottak ki, és képviselnek azóta is. Miután a gagauz–moldáv konfliktust követően a román–moldáv egyesülés gondolata átmenetileg lekerült a politikai napirendről, 1994 végén a parlament elfogadta az ország ma is hatályos alkotmányát, amelyben egy autonóm Gagauzia megteremtéséről is rendelkeztek.
