Az Országgyűlésben mindenki békét akar, de a kormány és az ellenzék nagyon különböző módon képzeli ezt el – derült ki a hétfői ülésen.
Emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni – jelentette ki az InfoRádió tudósítása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában.
A miniszter szerint egy évvel a háború kezdete után “az európai gazdaság vergődik”. Ez ugyan földrajzilag egy regionális háború, de a hatásai világszintűek, és
“a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk”, hogy világháborúvá váljon – vélekedett.
Szijjártó Péter szerint Európa és a transzatlanti térség “háborús pszichózisban van”, Brüsszelben vannak, akik versenyként fogják fel, hogy az Egyesült Államok vagy Európa ad-e több fegyvert Ukrajnának. Ezzel szemben a magyar kormány úgy véli, a nemzetközi közösség feladata az emberéletek mentése lenne, de emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni.
Kitért rá: “a szankciók jobban fájnak nekünk, európaiaknak”, mint Oroszországnak. Logikusan az ember azt gondolná, hogyha valamit kipróbáltak kilencszer és kilencszer vallottak kudarcot, “akkor tizedszer nem futunk neki” – mondta.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a globális többség a béke pártján áll és Magyarország ennek a globális békepárti többségnek a része. A békéhez béketárgyalások kellenek, ehhez pedig nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat – magyarázta.
Megjegyezte: elkerülhetetlen, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között közvetlen egyeztetések, érdemi tárgyalások legyenek, közvetlen amerikai-orosz tárgyalások nélkül tartós rendezést nehéz elképzelni.
Magyarország ukrán iskolásoknak ad menedéket, Ukrajna magyar iskolákat záratna be
Hangsúlyozta: “mi itt a szomszédságban” tisztában vagyunk a háború minden veszélyével és veszteségével, ebben a háborúban magyar emberek is meghaltak, ugyanis a kárpátaljai magyar közösség tagjait is rendszeresen sorozzák be az ukrán hadseregbe.
A miniszter kitért rá: miközben Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtják végre, hogy minden ukrán menekültnek segíteni tudjanak, addig újabb és újabb jogfosztások és provokációk érik a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget. Miközben 1247 magyar iskolába és óvodába fogadtak már be Ukrajnából menekült gyerekeket, addig szeptembertől Ukrajnában bezárásra ítélik a magyar kisebbségi iskolákat, elveszik az anyanyelven történő érettségizés és egyetemi felvételi lehetőségét, az egyetemektől elveszik az oktatás nyelve megválasztásának lehetőségét – mondta.
Közölte: Magyarország kiáll a kárpátaljai magyar közösség mellett és minden nemzetközi fórumot felhasznál annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a kárpátaljai magyaroknak.
Felszólalása végén Szijjártó Péter arra kérte a képviselőket, hogy váljanak a globális békepárti többség részévé és fogadják el azt a békepárti határozatot, amelyet a kormánypárti frakciók nyújtottak be az Országgyűlésnek.
“Árulás”, “Rákosi”, “mocskos játék”
A miniszter felszólalására válaszoló ellenzéki képviselők nem spóroltak a jelzőkkel – derül ki a 24.hu tudósításából.
A jobbikos Lukács László György leszögezte, hogy minden jószándékú ember békére törekszik, ha a szomszédban háború zajlik. Közölte azt is, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség elleni visszaélések, jogfosztása miatt tiltakozni kell. Szerinte ugyanakkor a magyar kormány nem igazságos békét javasol.
„Az igazságos béke egyik feltétele a »Ruszkik, haza!« Nincs tartós béke addig, amíg az orosz csapatok ukrán területen vannak” – mondta a képviselő.
Az LMP részéről Ungár Péter leszögezte a kárpátaljai magyarság érdekei mellett csak Magyarország tud kiállni, ezért támogatja a kormány vétópolitikáját, akár Ukrajnával szemben is. Szomorúnak nevezte viszont, hogy a kormány folyton Nyugat-Európáról beszél, holott azt kellene megvizsgálnia, mi az álláspontja a kelet-európai, hasonló történelmi traumákat átélt országoknak. Úgy látja, a magyar kormány a V4-es együttműködést feláldozta Oroszország oltárán.
„Amíg mi vagyunk az egyetlenek, akik kibeszélnek a kelet-európai kórusból, addig saját régiónk árulói vagyunk”
– hangoztatta az LMP-s képviselő.
A párbeszédes Szabó Tímea szerint a külügyminiszter olyan álbékebeszédet mondott, amihez hasonlókat „Rákosi elvtárs” mondott az ötvenes években. Szabó Tímea azt tudakolta a minisztertől – aki szerinte sokszor látogatja meg az orosz külügyminisztert –, hogy miért nem szólítja fel kollégáját a háború befejezésére és a kivonulásra. „Ha a miniszter valóban békepárti, akkor ezt kellene tennie” – mondta.
A szocialista Harangozó Tamás közölte, hogy pártja, az MSZP a béke pártján áll és szeretné, ha konszenzusos országgyűlési javaslat születne a háborúval kapcsolatban. Ezért a kormánypártiak előterjesztéséhez módosító javaslatot nyújtottak be, amelyben semmi más nincsen, mint az ENSZ békedokumentuma. Harangozó kiemelte, hogy az ENSZ nagy többséggel elfogadott dokumentumában egyebek mellett megerősítették Ukrajna szuverenitását, függetlenségét, területi integritását, valamint követelték az orosz csapatok kivonását az ukrán területekről. Ha nem ez lesz a határozat szövege, akkor a kormánypártok világossá teszik a képviselő szerint, hogy „mocskos, pártpolitikai játékot csinálnak tízmilliók meneküléséből, százezrek halálából és több ezer civil áldozatból”.
Az MSZP-s politikus hozzátette, nem elfogadható a magyar kisebbség nyelvhasználatának és oktatási jogainak csorbítása, így kijelentette, hogy
egy ország mindaddig nem lehet uniós tag, amíg a kisebbségeivel, köztük a magyarral így bánik.
