Mint ahogyan azt megírtuk, a a határon túli magyarlakta vidékeket bejáró Gördülő Kárpát-Haza OperaTúra nagyszalontai helyszínén a fellépő művészek szerették volna az előadás végén a nézőkkel közösen elénekelni a magyar himnuszt, de az RMDSZ-es szervezők ezt nem tették lehetővé. Az érthetetlen döntést védelmébe vette Pető Dalma,az RMDSZ nagyváradi önkormányzati képviselője is.
Cikkünk meglehetősen nagy vihart kavart az internetes fórumokon. Az egyik Nagyváraddal foglalkozó nyilvános facebook csoportban is megosztott írás alatt Pető Dalma, az RMDSZ nagyváradi önkormányzati képviselője is kifejtette véleményét a kérdésben:
Pető Dalma szerint cikkünkben azt sugalltuk, hogy „muszáj” énekelni a magyar himnuszt. Ha figyelmesen elolvasta volna a cikket, láthatná, hogy szó sem volt erről. A nagyváradi rendezvény végén a művészek és a több ezer fős közönség által elénekelt Himnusz kapcsán szó szerint ezt írtuk:
„Hogy mi vehette rá erre a szégyenletes döntésre a hatvan százalékos magyar többségű Nagyszalonta vezetőit, nem tudjuk. Tény az, hogy az alig 25 százalékban magyarok lakta Nagyváradon az óriási sikert aratott előadás után gond nélkül énekelhette el a több ezres tömeg a magyar himnuszt a város főterén, és ez még a jelen levő román nemzetiségűeket sem zavarta.”
Látható, hogy sehol nem volt szó arról, hogy kötelező lenne énekelni a Himnuszt, főleg nem egy vígopera után. Hogy a fellépők fontosnak gondolták a közönséggel együtt elénekelni, csak azt mutatja, hogy sokkal jobban ráhangolódtak a váradi magyarok hangulatára, mint Pető Dalma, aki szerint a Himnusz eléneklésétől nem lettünk sem erősebbek, sem többen … Pető Dalma gyakran hivatkozik arra, hogy hagyni kell a múltat, dinamikusan tovább kell lépni. De talán annyira nem kellene elfelejtenie a múltat, hogy ne tudja, a tájainkon hosszú évtizedekig betiltott magyar himnusz minden magyar ember számára szent, és nem mindennap adódik alkalom több ezer magyar társaságában a Szent László téren elénekelni. Lehet, hogy a nagyszerű operaelőadáson résztvevő váradi magyarok számára fontos volt a Himnusz eléneklése, és többet kaptak lélekben, érzelmileg, mint Pető Dalma hatvan sajtótájékoztatójától. Főleg, ha az a sajtótájákoztató – mint a legutóbbi, amit Pető Dalma Szabó József, Bihar egyik megyemenedzsere társaságában tartott – egy hazugságokba csomagolt ünneprontási kísérlet. El lehet gondolkodni ezen.
Mint ahogy azon is, hogyan szólhatja le a magyar himnuszt éneklőket egy olyan párt képviselője, amely párt koszorúz Erdély elrablásának román ünnepén, december elsején, és amely párt tagja román zászlók csókolgatásától sem riad vissza …
K. Szalárdi István
