Madagaszkár déli részén a mezőgazdaság alapját a bőséges monszuneső jelenti, az elmúlt négy évben viszont alig esett csapadék. A száraz esztendők végül meghozták kegyetlen hatásukat: a térségben a terméshozam drámaian lecsökkent, több tízezer ember a legsúlyosabb élelmiszer-bizonytalansági helyzetbe került, de az éhínség további százezreket, sőt milliókat, köztük rengeteg gyermeket fenyeget. Sokan már hónapok óta sáskákat, kaktuszgyümölcsöket és -leveleket, illetve hagyományosan a szarvasmarhák takarmányozására használt növényeket kénytelenek enni.
Ez a leírás nem egy hollywoodi katasztrófafilm kezdete, hanem a kőkemény valóság: 2021-re Madagaszkár déli területein súlyos élelmiszerhiány alakult ki. A történelem eddigi éhínségeinek hátterében igen változatos tényezők álltak a teljesen természetes csapásoktól kezdve a háborúkon át a káros földhasználatig, ám ezúttal egy egészen új tényezővel van dolgunk. Ez az első alkalom, amikor egy éhínséget csak és kizárólag az ember okozta éghajlati átalakulás idézett elő.
Szakértők úgy vélik, a krízis tovább mélyül az elkövetkező hónapokban, és még többen kerülnek veszélybe. A kutatók régóta figyelmeztetnek: a globális felmelegedés ilyen következményekkel is jár, az érintett területek és populációk nagysága ráadásul egyre nagyobb lesz.
A jelenség a közeljövőben inkább a fejlődő országokban okoz majd gondot, a globalizált világban viszont a lokális katasztrófák a távoli térségeket is érintő láncreakciót indíthatnak be. Az éhínség erőforrásokért folytatott küzdelemhez, konfliktusokhoz, a fejlett államokra zúduló menekültekhez vezethet, ami jól jelzi: az éghajlati átalakulás az egész emberiség közös ellensége.
