Az április 8-ai magyarországi választások esélyeit latolgatta cikkében a Die Welt. A német lap szerint, bár Orbán Viktor és a Fidesz stabilan vezeti a közvélemény-kutatásokat, az ellenzéknek van reménye a győzelemre, épp ezért tartja a voksolás témája lázban az egész országot.
A cikk úgy fogalmaz, hogy a hódmezővásárhelyi fideszes vereség nagyban megváltoztatta a közhangulatot Magyarországon, és megmutatta, amiben sokan már nem hittek a nyolcévnyi Fidesz-kormányzás után: hogy Orbán pártja igenis legyőzhető egy demokratikus választáson.
A szerző felidézi, hogy Lázár János uradalmában minden előrejelzés a Fidesz toronymagas győzelmét vetítette előre, a narancsos fellegvárban ráadásul a kormánypárti szavazók mozgósítása is gőzerővel zajlott, és tulajdonképpen sikerrel is zárult, hiszen Orbán Viktorék emberére többen szavaztak, mint az előző polgármester-választáson.
Viszont a kormányváltást óhajtó ellenzéki és csalódott fideszes szavazók így is többen voltak, és nem várt, elsöprő erejű győzelemhez segítették a független Márki-Zay Pétert.
A Die Welt szerint ez a megnövekedett részvételi aránynak volt köszönhető, és az is megmutatkozott, hogy a korábban nem szavazók, illetve a bizonytalanok – a lap szerint Magyarország 30-40 százaléka – körében nem a Fidesznek, hanem az ellenzéknek vannak tartalékai.
A rangos napilap Vona Gábort, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjét is idézi a részvétel fontosságával kapcsolatban:
„Ha a részvétel meghaladja a 70 százalékot, a Fidesznek már nem lesz parlamenti többsége”
– mondta a második legerősebb magyar politikai párt elnöke.
A Die Welt külön kiemeli, hogy a Fideszben komoly aggodalommal készülnek április 8-ára, mert a kormánypárt minden reménye abban van, hogy a részvételi arány 60 százalék környékén, vagy azalatt marad, és valahogy el tudják tántorítani a voksolástól a kormányváltást akaró szavazókat.
A cikk röviden megemlíti a Jobbik és az LMP vezetőinek egyeztetését, illetve a két párt nyitottságát arra, hogy a választások után együttműködjenek egymással a Parlamentben, amennyiben a szükség úgy kívánja.
A szerző szerint, bár a közvélemény-kutatásokra vetett első pillantás után az ilyesfajta előkészületek feleslegesnek tűnhetnek, hiszen az ellenzék látszólag megosztott – amiben szerinte az olyan törpepártoknak különösen nagy szerepe van, mint a Momentum, az Együtt vagy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt – a Fideszen belül mégsem bízhatnak teljes bizonyossággal ezekben az adatokban. Szerinte ennek három oka van:
- a Fideszt eddig mindig felülmérték a közlemény-kutatók;
- a kormánypárt saját, belső kutatásai a hódmezővásárhelyi bukást sem tudták előrejelezni;
- Orbánékra súlyos veszély leselkedik az egyéni választókerületekben.
A szerző úgy látja, hogy a 2014-es választáshoz képest jelentősen megváltozott az országban a közhangulat, Orbánék pedig már közel sem fognak tudni olyan könnyű egyéni győzelmeket aratni, mint négy évvel ezelőtt: a helyi témák most jobban érdeklik és jobban is mozgósítják az embereket.
A szerző emlékeztet: az ellenzéknek 40 egyéni választókerületet kellene elvinnie ahhoz, hogy véget vessen a Fidesz regnálásának, ez azonban így sem lesz könnyű feladat.
A cikk a pártok taktikai indulásának lehetőségével is foglalkozik, és végigveszi, miért nem elképzelhető egy összellenzéki összeborulás, illetve arra is rámutat, miért nem lenne ennek értelme: a klasszikus baloldal az MSZP-P-DK tengelyen már megállapodott egymással, az LMP inkább a Jobbik felé nyitott, a kormányváltást pedig nem segítené elő, ha a Jobbik együttműködne a többiekkel.
Az utóbbi, látszólagos ellentmondás feloldására szintén Vona Gábort idézi a cikk, aki szerint a Jobbik alapvetően jobboldali bázisa egy visszalépés esetén valószínűleg inkább szavazna a Fideszre, mintsem egy baloldali jelöltre, függetlenül attól, hogy a párt mit tanácsolna nekik.
[Forrás: Die Welt, Alfahír]
