Az RTL Klub Magyarul Balóval című műsora azt a célt tűzte ki magának, hogy a választások előtt helyszínt és alkalmat biztosít minden jelentős magyarországi politikai erő számára az érdemi vita lefolytatására. Az első műsorban a Jobbik, az MSZP és a DK képviselői ütköztethették érveiket a nemzetpolitika témájában, a Fidesz nem tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a vitán.
Sajnálatos, hogy egy ilyen műsor nem az adófizetők pénzén fenntartott köztévén kaphatott helyet, de ez nem okoz már meglepetést, ahogy az sem, hogy a Fidesz központi utasításra ezen sem volt hajlandó részt venni. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik részéről Szávay István, az MSZP-től Mesterházy Attila, a DK-tól Molnár Csaba vett részt a vitában.
A résztvevők 2 percben összefoglalták pártjuk nemzetpolitikáját. Mesterházy kijelentette, hogy az MSZP ha hatalomra kerülne a kisebb beavatkozás elvét követné és a külhoni magyar pártokkal, az egyenlő közelségtartásra törekednének. Fontosnak tartotta még kiemelni az átlátható támogatási rendszer bevezetését, valamint hogy az egyéni támogatásokról sokkal inkább a kiírt pályázatokra kellene áttérni a támogatások kiosztásánál. Ezenfelül az autonómia ügyét is felemlítette, jelezve hogy pártja támogatja annak minden formáját.
A DK-s Molnár Csaba a pártjától megszokott retorikát követve kiemelte, hogy a határon túliakat a Fidesz belpolitikai kérdéssé teszi és szavazatszerzésre használja. Ők megvonnák az elszakadt nemzetrészektől a szavazati jogot, a nemzetpolitika számukra a szülőföldön való megmaradás elősegítéséről szólna. Hangsúlyozta, hogy pártja a kulturális autonómiát támogatja.
Szávay István kifejtette, hogy a Jobbik elismeri az elmúlt nyolc év törekvéseit a nemzetpolitika területén, annak csupán részeivel és irányával kapcsolatban vannak kifogásai. A politikus szerint három oldalról kell a témát megközelíteni. Először is arról kell beszélni, hogy mit jelent a határon túliak kérdése a magyarországiak számára, később erre visszatérve hangsúlyozta, hogy egy felelős politikai pártnak formálnia kell a választói véleményét e kérdésben, és nem szabad szavazatokért az össznemzeti ügy ellenében cselekednie. Másodsorban a témát a támogatáspolitika irányából kell megközelíteni, és bár a Jobbik annak mértékével egyetért, azt a valós magyar igényekhez igazítanák, nem a klientúraépítés eszközeként használnák. Harmadsorban a külhoni magyarság érdekeinek diplomáciai képviseletét emelte ki. Ezzel az eszközzel a Fidesz nem él, helyette pénzzel próbálja megoldani a különböző helyzeteket, a Jobbik nagyobb hangsúlyt fektetne erre.
A továbbiakban a képviselők szabad vitát folytathattak, aminek fő témájává a határon túliak szavazati joga vált. Mesterházy Attila és Szávay István abban egyetértettek, hogy a külhoniak jogait nem szabad kampánytémává tenni. Mesterházy azt is kiemelte, hogy az MSZP és a DK közt 2014-ben megkötött megállapodásban mindkét párt elítélte a szerzett jogok elvételét, most az utóbbi mégis ezzel kampányol. Molnár Csaba ezalatt azzal próbálta indokolni álláspontját, hogy a szavazati jog elvétele az a magyarországiak számára a kizárólagos szavazati jog visszaadása, tovább a határon túliak azon része, akik nem regisztráltak a választásra, egyetértenek ezzel. Külön ínyencség volt amikor a DK-s képviselő visszasírta a Markó Béla féle RMDSZ-t, és Tamás Sándorral kezdett riogatni, bár ez úgy néz ki mostanában a párt közkedvelt témája, mint mi is írtuk. A DK alelnöke szerint az RMDSZ annak érdekében kufárkodik, hogy az erdélyi magyarok a kormányra szavazzanak.
A műsor végén a pártok képviselői újra összefoglalták programjukat. Mesterházy Attila elismételte a műsor elején hallottakat, tehát hogy pártja a kisebb beavatkozás elvét követve egyenlő közelségtartással viszonyulna a határon túli szervezetekhez, támogatná a szülőföldön megmaradást, és átláthatóvá, illetve nyílttá tenné a pályázatokat.
Molnár Csaba is kiemelte a szülőföldön megmaradást, de záró mondataiban inkább a határon túliak szavazati joga ellen beszélt.
Szávay István pedig kijelentette, hogy a Jobbik önálló nemzetpolitikai minisztériumot állítana fel a külhoni magyarság ügyeinek egységes kezelésére, a támogatáspolitikában nem a klientúraépítés lenne a célja, hanem azt a valós külhoni magyar igényekhez igazítaná, a diplomáciában pedig elsődleges szemponttá tenné a magyar kisebbségek ügyét. A műsor zárásaként a képviselő azt kérte azoktól a nézőktől, akiknek fontos a nemzeti ügy, gondolják végig, hogy egy olyan Fideszre akarnak-e szavazni, amely csak a szavazatokat látja a külhoni magyarokban, és a levélszavazatokkal való visszaéléstől sem biztos, hogy visszariad. Vagy egy olyan baloldalra amely megint megosztja és másfajta módon fordítja szembe egymással a magyarországi és a külhoni magyarokat. Vagy van a Jobbik, aki ebből a szempontból középen áll, és „az elért eredmények megtartása mellet magyar szívvel, tiszta kézzel és józan ésszel kíván ehhez az ügyhöz közelíteni.”
