Sorra nyerik a székelyföldiek a pereket az úzvölgyi temetőfoglalás ügyében, és a külső szemlélő akár azt a következtetést is levonhatná: győzött az igazság, hamarosan helyreáll a rend. Aki azonban a 2019 tavasza előtti, magyar jellegű katonatemető gyors visszaállítására számít, alighanem csalódni fog. Romániában ugyanis hosszú az út a megnyert perekben kimondott igazság érvényesítéséig, különösen, ha politikailag érzékeny időszakról van szó. Márpedig 2024-ben négy választást is rendeznek, ahol a nagyobb pártok és a nekik köszönhetően pozícióba jutott, az ítéletek végrehajtásáért felelős hivatalnokok is fél szemmel a részint az úzvölgyi „csatából” kinőtt szélsőséges párt, az AUR szavazóira sandítanak. Könnyen lehet, hogy az ítéletekkel elégedetlen „hazafiak” hamarosan ismét a sírkertnél randalíroznak majd.
„Hát ti nem románok vagytok? Itt nem Románia van? Ti kit védtek?” – szegezték a kérdést a román felvonulók azoknak a csendőröknek, akik 2019. június 6-án az úzvölgyi katonatemető előtt próbálták elválasztani a temető előtt sorfalat álló magyar, és a temetőbe benyomulni készülő román tömeget. A nacionalista román szervezetek hívására több ezren érkeztek Úzvölgyébe a hősök napját ünnepelni, és egyben felavatni a korábban magyarnak ismert katonatemetőben törvénytelenül létesített román parcellát. A székelyföldiek úgy érezték: ha ez megtörténik, sokkal nehezebb lesz elérni az eredeti állapot visszaállítását, ezért élőlánccal próbálták óvni a temetőt. A helyszínre vezényelt csendőrök csak rövid ideig képeztek sorfalat az egymásba kapaszkodó hangosan imádkozó magyar temetővédők és a többszörös túlerőben érkező román nacionalisták közé. Utóbbiak között nagy számban voltak a futballmérkőzések lelátóiról ismert bajkeverők. Ők kerülték meg a csendőrség alakulatait, a magyarok élőláncát, bejutottak a temetőbe, majd belülről kitépték a székelykapu szárnyait, és utat nyitottak a csendőrsorfalat és a magyarok élőláncát áttörő román tömegnek.
