Szávay István keddi napirend előtti felszólalásában felvetette, hogy október 16-át, az agyagfalvi nemzetgyűlés kezdőnapját nyilvánítsák a Magyar-Székely Összetartozás Napjává. A jobbikos képviselő külön kihangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha pártpolitikai csatározások miatt utasítanák el a javaslatot, ezért szívesen fogad minden párt részéről beterjesztőt, és nyitott az indítvány szövegének módosítására is.
Százhetven éve, ezen a napon kezdődött el az agyagfalvi nemzetgyűlés. Őseink, miközben minden oldalról körbe voltak véve a márciusi forradalom eredményeit eltiporni szándékozókkal, kiálltak a független Magyarország eszméjéért. Ha akkor nem így dönt az a 60 000 ember, aki vállalta a veszélyeket és a kor egyik nagyhatalmával való szembefordulást, akkor az osztrák védelem alatt álló románság tovább folytathatta volna a magyar falvak felégetését és az erdélyi magyarság módszeres kiirtását. Ez a döntés új kilátásokat biztosított a nemzetünk jövőjére nézve és végérvényesen összekapcsolta a székelység és magyarság sorsát. Erre az összetartozásra kívánta felhívni a figyelmet Szávay István mai határozati javaslata.
Miután a jobbikos képviselő felszólalásában megemlékezett a székely nemzetgyűlésről, szorgalmazta, hogy október 16-a legyen a Magyar-Székely Összetartozás Napja. Erre válaszul Potápi Árpád János államtitkár kijelentette, hogy bár nem ismeri a határozati javaslat szövegét, az elmondottakkal egyetért.
„A gondolatot a magam részéről, mint székely, én is el tudom fogadni”
-fogalmazott az államtitkár.
Az már csak a sors iróniája, hogy pont ezen a napon tárgyalja az Országgyűlés a székelység önálló népcsoportként, magyarországi kisebbségként való elfogadását. Mi mindig magyarok voltunk és azok is maradunk!
Szávay István felszólalását itt lehet megnézni:
Szabó Nimród
