Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán, nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Összetartozás emlékhelyének átadásán, csütörtökön Budapesten.
A Kossuth térnél létesített emlékhelynél a kormányfő hangsúlyozta: a trianoni diktátum 100. évfordulóján végzett számvetés arra vezetett, hogy kihirdessük „a trianoni száz év magyar magány” korszakának lezárását. „Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése után a magyar a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa, és ebből kötelességek fakadnak, amelyek elől nem bújhatunk el” – közölte a miniszterelnök. Kiemelte: nem térhetünk ki a száz év tanulságai elől, ezért hirdették ki az új korszak nemzeti politikájának törvényeit, bejelentették a szuverenitásra, szabadságra és közös érdekre alapozott közép-európai összeszerveződésben való érdekeltséget és részvételi szándékot.
A kormányfő kifejtette: augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat, hogy „a saját otthont, földet, hazát nyújtó önálló államiság a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota”. Úgy vélte, egy népnek, amely saját hazára vágyik és saját törvényei, szokásai szerint akarja berendezni életét – és a magyar ilyen nép –, a szuverenitásért, szabadságáért minden percben meg kell küzdenie. A magyar államiság kezdeteire utalva azt mondta: „micsoda idők, micsoda nagyság, dicsőség és példátlan teljesítmény! Dicsőség Istvánnak, a magyarok királyának!” Orbán Viktor a most átadott emlékhelyről elmondta: „nemzeti büszkeségünkre, az Országházra néz, sőt mutat”, és méltó módon teszi teljessé a Kossuth tér, a nemzet főterének panorámáját.
Hangsúlyozta: a trianoni diktátum századik évfordulója alkalmából vállalt kötelességeiket teljesítették. „A századik évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítottuk, a megemlékező ünnepségekre sort kerítettünk, habár a járványveszély a teljes felsereglést lehetetlenné tette. A század tanulságaival, az országvesztés leckéjével a magyar tudóstársadalom, a kulturális élet képviselői, az elszakított területeken élő magyar közösségek, az egyházak és a magyar politikai élet szembenézett és számot vetett” – sorolta.
Úgy vélte, a száz év elmúltával azt kell szétkürtölni, hogy „Magyarország nemcsak túlélt, nemcsak megmaradt, de zászlóit ismét magasba emelve, önbecsülését visszanyerve, nagy idők kapujában és győzelemre áll”.
A kormányfő szerint a 21. századi Magyarország nemzeti politikájának hét törvénye, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse; minden magyar gyermek újabb őrhely; az igazság erő nélkül keveset ér; csak az a miénk, amit meg tudunk védeni; minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük; határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs; egyetlen magyar sincs egyedül. Úgy vélte, miközben a magyarok a nemzeti összetartozásukat ünnepelik, „tágabb hazánk, Európa hajója éppen megfeneklett, az évszázadok során megszerzett világpolitikai és világkereskedelmi pozíciója megbicsaklott”.„Véget ért az európai népek, az európai szellem és technológia megkérdőjelezhetetlen fölénye” – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint Nyugat-Európa lemondott az évezredes nagyság és sikerek mögötti felhajtóerőkről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról, vagyis lemondott a keresztény Európáról. „Helyette istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik” – jelentette ki a miniszterelnök.
Szerinte eközben Közép-Európa népei visszahelyezik jogaikba az ősi életösztönöket, a kereszténység felszabadító erejét, a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget, a gyerekeik és szüleik iránti kötelességet, ezért „mi megvédjük a határainkat, és migránsok helyett a saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat”. Kijelentette: Európának úgy kell megtalálnia a jövőjét, hogy egyik fele sem kényszeríti a másikra a saját élet- és világfelfogását, ez ma az európai egység alfája és ómegája. A most átadott emlékhelyről Orbán Viktor azt mondta: ez felhívás, sőt sürgető kiáltás is azokhoz a közép-európai népekhez, amelyek életüket egy megújított keresztény világban képzelik el, hogy rá kell találniuk az együttműködés útjára, meg kell találniuk azt a formát, amely egyszerre garantálja nemzeti önállóságukat, a közép-európai népek szövetkezését és hozzájárul az európai egységhez is.
Érdeklõdõk az Összetartozás emlékhelyén az átadás napján, az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén, 2020. augusztus 20-án. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint a trianoni békediktátum századik évfordulóján, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.
MTI/Mónus Márton
Kifejtette: ehhez meg kell érteni, hogy Közép-Európát a közép-európaiaknak kell megszerveznünk. „Ha idegenek szervezik meg Közép-Európa életét, az megosztottsághoz, ellenségeskedéshez és alávetettséghez vezet, és erőforrásaink, értékes munkánk és világszínvonalú szellemi teljesítményünk hasznait mások szedik és saját hatalmukat növelik vele” – magyarázta.
A kormányfő szerint az emlékhely jelképe annak, hogy közös örökösei vagyunk a magyarok világraszóló teljesítményének, mindannak, amit őseink a Kárpát-medencében felépítettek, a kultúra, a tudomány, a gazdaság és a sport világában letettek az emberiség asztalára. „Ez az örökség minden magyaré, bárhol is éljen a világban, legyünk rá büszkék, őrizzük meg, és tegyük hozzá a magunk részét” – fűzte hozzá. Megjegyezte: szívből jövő hálánkat és legmagasabb elismerésünket kell kifejeznünk az elszakított nemzeti közösségek helytállásáért, hűségükért a magyar nemzethez és szülőföldjükhöz.
„Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta szavait Orbán Viktor. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.
[Forrás: MTI]
