Pánik, halál, terror: a kabuli reptér szép lassan elesett

Elkezdték kivonni az amerikai katonákat a kabuli repülőtérről, a Pentagon közlése szerint. A nap folyamán az USA válaszcsapást mért az Iszlám Állam dzsihadista szervezetre a kabuli reptéren pokolgépes robbantásokért. A városban közben tüntetések kezdődtek, mivel a tálibok ígérete ellenére zárva vannak a bankok.

Megkezdődött az amerikai katonák kivonása a kabuli repülőtérről – közölte szombaton John Kirby, a Pentagon szóvivője. A Reuters közvetlenül Kirby bejelentése előtt közölte washingtoni illetékesekre hivatkozva, hogy négyezernél kevesebb amerikai katonai van most a reptéren. Közben a Pahvok afgán hírügynökség közölte, hogy az iszlamista tálibok már ellenőrzésük alá vonták a légi kikötő egyes részeit, ahonnan az elmúlt két hétben – a tálibok hatalomátvétele óta – zajlott a katonák, a diplomaták és afgáni civilek kimenekítése.

John Kirby azt is közölte washingtoni sajtótájékoztatóján, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet két embere – terrorcselekmények tervezője – halt meg és még egy megsebesült az amerikai hadsereg pénteki dróntámadásában a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban. A légi csapással az amerikai hadsereg visszavágott az Iszlám Államnak a kabuli repülőtérnél csütörtökön elkövetett pokolgépes robbantásokért.

A kabuli repülőtér jövőjéről szombaton egyeztetett Antony Blinken amerikai és Mohamed bin Abdul-Rahmán asz-Száni katari külügyminiszter. A miniszterek megállapították, szükséges fenntartani a repülőtéri műveleteket annak érdekében, hogy – az alapvető fontosságú közlekedéssel együtt – folytatódhasson a humanitárius segítségnyújtás. Blinken megköszönte Katar „határozott támogatását”, humanitárius erőfeszítéseit és segítségét az amerikai állampolgárok, az amerikai követségi alkalmazottak és a külföldi állampolgárok elszállításában Kabulból.

Katar egyike az afgán fővárosból induló evakuálási járatok fő ideiglenes állomásának. A katari hatóságok csütörtökön azt közölték, hogy 40 ezer embernek segítettek kijutni Afganisztánból az augusztus 15-ei tálib hatalomátvétel óta. Katar az egyetlen arab ország, amelynek közvetlen kapcsolatai vannak a radikális iszlamista tálibokkal, akik a katari fővárosban, Dohában évek óta működtetik politikai irodájukat. Katar mindeközben az Egyesült Államok egyik fő szövetségese is, területén található a legfőbb amerikai katonai támaszpont a Perzsa (Arab)-öbölben.

Több százan tüntettek Kabul utcáin, tiltakozva a bankok, köztük az afgán központi bank zárva tartása miatt, a Hama Press afgán hírügynökség szerint. A tüntetők zöme azt követelte, hogy a bankok legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek. A bankok tulajdonosai ugyanakkor azt mondják, hogy nem folytathatják a munkát a megszokott rendben, amíg nem nyílik meg újra a központi bank. A pénzintézetek dolgozói közül sokan ráadásul, féltve a biztonságukat, nem merik folytatni a munkát. Hasonló a helyzet a valutaváltokkal, de még a valutaüzérekkel is.

Az afganisztáni bankok az iszlamista tálib tálibok hatalomátvétele óta napokig zárva voltak, emberek milliói nem fértek hozzá a betéteikhez, a munkaadók pedig nem fizették ki a munkavállalók bérét. A kabuli tüntetők között voltak szép számban közalkalmazottak is, akik hónapok óta nem kapnak fizetést.

A TÁLIBOK AZT ÍGÉRTÉK, HOGY AUGUSZTUS 25-ÉN ÚJRA MEGNYÍLNAK A BANKOK, DE EZ CSAK RÉSZBEN TÖRTÉNT MEG, SENKI SE TUD A BAKFIÓKOKBAN KÉSZPÉNZT FELVENNI. A PÉNZKIADÓ AUTOMATÁK MŰKÖDNEK UGYAN, DE PÉNZFELVÉTELT KORLÁTOZTÁK NAPI KÉTSZÁZ DOLLÁRBAN, EZÉRT VÉGELÁTHATATLAN SOROK KÍGYÓZNAK ELŐTTÜK.

Az tálibok augusztus 23-án közölték, hogy Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a jegybank ügyvezető elnökévé. Ezt megelőzően a pénzintézet korábbi vezetője, Adzsmal Ahmadi – aki a hatalomátvétel előtt külföldre menekült Asraf Gáni elnök kormánya idején vezette a jegybankot – közölte, hogy a tálibok legfeljebb az állami pénztartalékok 0,1 százalékához férnek hozzá, mert jelentős részüket az Egyesült Államok befagyasztotta. Arra figyelmeztetett, hogy a táliboknak ellenőrzésük alá kell vonniuk a tőkeáramlást, korlátozniuk kell a hozzáférést a dolláraktívumokhoz, elkerülendő az infláció megugrását és a lakosság elszegényedését a közép-ázsiai országban, ahol – figyelmeztetett szombaton az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) – súlyosbodhat a szárazság, és több mint hétmillió ember szorulhat humanitárius segítségre.

Mint ismert, csütörtökön legkevesebb 170 ember, köztük 13 amerikai katona vesztette életét egy öngyilkos robbantásos merényletben az afganisztáni Kabulban.

(Forrás: index.hu)