Annalena Baerbock német külügyminiszter sérelmezte, hogy Magyarország blokkolta a 18 milliárd eurós uniós pénzügyi támogatást Ukrajnának, mondván, Budapestnek nem szabad ezzel „pókereznie”, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre a jogállamisági vitában. Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére, az erről szóló jogalkotási kezdeményezést várhatóan még a héten be fogják mutatni.
Baerbock nyilatkozata több uniós diplomata véleményét visszhangozta, akik azzal vádolták Orbán Viktort, hogy zsarolja az EU-t a támogatás visszatartásával. A magyar bojkott végzetes akadályt jelent a támogatáscsomag előtt, mivel az egyhangúságot megkövetelő költségvetési szabályok miatt
az Ukrajnának szánt pénz nem folyhat be mind a 27 EU-tagország támogatása nélkül.
Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de semmiképp nem fog beleegyezni egy újabb közös európai uniós hitelfelvételbe ebből a célból. Azt is megjegyezte, hogy Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat”.
„Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren” – közölte. „Miért? Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt” – fogalmazott.
Ugyanezt Gulyás Gergely is kijelentette a legutóbbi kormányinfón: a kormány igent mond arra, hogy anyagilag támogassuk Ukrajnát, de a közös uniós hitelfelvételt ellenzik.
A Politicónak nyilatkozó négy uniós diplomata és tisztviselő zsarolási taktikának tartja, hogy Budapest blokkolja az ukrán segélyt, szerintük a cél az, hogy a kormány nyomást gyakoroljon a több mint 13 milliárd eurós uniós forrás felszabadítására. Ez az a Magyarországnak szánt támogatás, amit a jövő hónapban felfüggeszthetnek, ha az ország nem foglalkozik kellőképpen a régóta fennálló, demokráciával kapcsolatos aggályokkal.
A német parlament egyébként támogatta a kormánypártok arra vonatkozó javaslatát, hogy az Európai Unió 7,5 milliárd euróval kevesebb uniós pénzt folyósítson Magyarországnak korrupciós és jogállamisági problémák miatt. A Politico még a szavazás előtt megszerezte a javaslatot, amelyben a három német kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt (FDP) frakciója arra felszólította Olaf Scholz kancellárt, hogy „alaposan vizsgálja meg”, hogy a magyarországi reformoknak „a gyakorlatban fenntartható hatása van-e”. Miután a javaslatot megszavazták a német parlamentben, a német kormány aligha tudja majd ignorálni saját pártjainak döntését, így az Európai Tanács szavazásán a németek várhatóan a Budapestnek szánt uniós pénzek csökkentésére szavaznak majd.
