Egy héttel az orosz invázió megindulása után minden jel arra utal, hogy az ukrajnai hadművelet nem Moszkva eredeti tervei szerint halad. Ukrajna elkeseredetten védi állásait, Oroszország nem hátrál, mindez pedig a háború elhúzódásához, és még több civil áldozathoz vezethet.
Vlagyimir Putyin ősztől kezdve több ütemben nagyjából 150-190 ezer katonát és sok száz harci járművet sorakoztatott fel Ukrajna és Oroszország határain, nem csak a keleti szakaszon, de az északi fehérorosz területeken, és a déli Fekete-tenger partvidéken is. 2021 utolsó heteiben az Egyesült Államok kormánya már majd’ minden nap figyelmeztetett, hogy hírszerzői jelentéseik szerint Oroszország átfogó támadásra készül Ukrajna ellen. Moszkva tagadott. Az ukrán kormány ekkor még nem tapasztalt közvetlen fenyegetést.
Az orosz haditerv középpontjában a Luhanszki és Donyecki Népköztársaság álltak. A szakadár államok a 2014-ben kezdődő orosz-ukrán konfliktus idején váltak ki Ukrajnából. Területük kisebb mint Luhanszk és Donyeck megye területe, ezért demarkációs vonalat húztak a felek; ennek egyik oldalát az oroszok támogatta szakadár népköztársaságok, a másikat az ukrán seregek által felügyelt területek foglalták el.
Az EBESZ, Oroszoszág és Ukrajna által ratifikált minszki békeegyezmény csak ideiglenes békét teremtett, az elmúlt években is rendszeresek voltak az összetűzések a demarkációs vonal mentén, de komolyabban sokáig nem eszkalálódtak.
