A majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése után nem sokkal az orosz védelmi minisztérium kommunikációs csatornáin az a hír kezdett el terjedni, hogy Nigériában vannak az Egyesült Államoknak biolaboratóriumai, amelyekben majomhimlővel kísérleteznek. Az írások azt sugallták, hogy a járvány ezekből a laboratóriumokból kerülhetett át Európába, és azt is, hogy szándékosság lehetett benne, mivel a Müncheni Biztonsági Konferencián 2021-ben majomhimlős világjárványt szimuláltak egy biztonsági gyakorlatnál. Utánajártunk, mennyi lehet az igazságtartalma az állításoknak.
Először is, érdemes tisztázni, hogy mi az a majomhimlő, és mi a jellemző a terjedésére. Ahogy korábban írtuk, a majomhimlőt először 1970-ben azonosítottak a Kongói Demokratikus Köztársaságban, egy 9 hónapos fiú lett fertőzött egy olyan területen, ahol 1968-ra sikerült eltüntetni a majomhimlő sokkal pusztítóbb rokonát, a himlővírust. Azóta a betegség fel-felbukkan számos közép- és nyugat-afrikai területen, de időnként azonosítanak Afrikán kívüli gócokat is (2003-ban például az Egyesült Államokban, ez fertőzött prérikutyák miatt jelent meg). A majomhimlő vírusa (MPXV) kétszálú DNS-vírus, amely a Poxviridae család Orthopoxvirus nemzetségébe tartozik. Két különböző genetikai csoportja van: a közép-afrikai (Kongó-medence) és a nyugat-afrikai. A Kongói-medencében előforduló jellemzően súlyosabb betegségeket okoz, és valószínűleg könnyebben terjed. Afrikán kívül jelenleg a nyugat-afrikai verzió a domináns.
