Része-e Székelyföld az unió fejlesztési tervének?

A székelyföldi és az erdélyi autonómiamozgalom szempontjából fontos évfordulók éve lesz a 2023-as esztendő, felsorolni is nehéz azokat az eseményeket, amelyeknek tizedik, huszadik vagy harmincadik évfordulójára emlékezünk – hívja fel a figyelmet tegnapi közleményében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

Mint írja, elsősorban a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács húsz éve történt megalakulását idézik fel, de tizedik évfordulója lesz a Székelyek Nagy Menetelésének is. Az évfordulókra készülve az idei év szeptember 19-én és 20-án fogják felidézni és megismételni a Székelyek Nagy Menetelésének egyik fontos eseményét. 2013. október 25-én egy szekérkaraván vágott neki a 150 kilométernyi útnak, hogy Makfalvától Szolokmán és Küsmödön át, át a Firtoson, Homoródszentpálon, Szárazajtát érintve, épp a menetelés napjára eljusson a rétyi útelágazásig. Egy maroknyi makfalvi székely a néhai Márton Zoltán polgármester vezetésével a forgalomtól távol eső, többségükben elszigetelt falvakat mozgósított a Székelyek Nagy Menetelésére. Az akció egyik célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet az elnéptelenedő, pusztuló székely falvak sorsára. A szeptember 19–20-ára tervezett út célja hasonló. Nem szekérrel, hanem terepjáró autókkal járják végig ugyanazokat a falvakat, de tájékozódni is akarnak, meghallgatni az embereket, hogy mi változott az utóbbi évtizedben. A falutól faluig terjedő szekérutak összesen 150 kilométert tesznek ki, és 17 helyi önkormányzat területét szelik keresztül, amelyek joghatósága alá összesen 91 falu tartozik, és ebből a 91-ből a tervezett út 35 településen halad át.

„Szándékunkban áll találkozni polgármesterekkel, lelkészekkel, papokkal, gazdákkal, vállalkozókkal, a falvak képviselőivel, az útközben gyűjtött adatokat és tapasztalatokat pedig nyilvánosságra hozzuk. Emlékeztetjük a közvéleményt, hogy jövőre lesz a tizedik évfordulója a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés beterjesztésének is. (…) Választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy Székelyföldnek olyan tájai, ahol a madár sem jár, részei-e az Európai Unió folyamatban lévő hét­éves fejlesztési tervének. Hiszen a kohéziós politikának épp az elmaradott térségek felzárkóztatása a célja” – írja közleményében Izsák Balázs.

Forrás: