Fennállásának eddigi húsz éve alatt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) mintegy 15 ezer személyt állított bíróság elé, akik összesen 5,4 milliárd euró kárt okoztak az államnak.
A DNA által szervezett, 20 év korrupció elleni küzdelem elnevezésű eseményen ismertetett tevékenységi mérleg szerint a vád alá helyezett személyek között van 400 polgármester, 800 közintézmény- és államivállalat-vezető, 160 ügyész és bíró, 60 kormánytag (két miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok), 40 megyeitanács-elnök és ezer rendőr is.
Mintegy 2300 vádlottat uniós pénzek elcsalása miatt állítottak bíróság elé, ők összesen 300 millió euró kárt okoztak.
Az elmúlt 10 évben a bíróság elé került ügyekben kenőpénzként adott, felajánlott, kért vagy kapott javak összértéke mintegy 1 milliárd euróra rúg.
A tevékenységi mérleg kitér a DNA történetének más mérföldköveire is:
- 30 millió euró – a legnagyobb összegű kenőpénz, amelyet korrupciós ügyben lefoglaltak;
- 60 millió euró – a legnagyobb összegű kártérítés, amelyet korrupciós ügyben megítélt a bíróság;
- 22 millió euró – a legnagyobb összeg, amelyet nagykorrupciós ügyben elkoboztak;
- 15 év és 8 hónap – a leghosszabb börtönbüntetés, amelyet korrupciós ügyben kiszabott a bíróság.
A kezdeti nehézségek ellenére a korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) sikerült jelentős előrelépéseket tennie, és mára európai szinten is modellértékűvé vált az intézmény – hangoztatta kedden Klaus Iohannis.
Az államfő részt vett a DNA által szervezett, 20 év korrupció elleni küzdelem elnevezésű eseményen.
Beszédében Iohannis rámutatott, a DNA eddigi “útja” nem volt mentes sem az akadályoktól, sem a kudarcoktól, utóbbiakat azonban mindig “őszintén és objektíven” kell megvizsgálni, tanulni kell a múlt leckéiből.
Hangsúlyozta, csak az a társadalom lehet erős és stabil, amelyben szigorúan küzdenek a korrupció ellen, amelyben működik a fékek és ellensúlyok rendszere, amelyben a döntéshozók felelősséggel viseltetnek a polgárok iránt, amelyben az a jellemző, hogy senki nem érzi magát a törvény felett állónak.
“A korrupció elleni küzdelem egyet jelent a mindenki által kívánt jobb társadalomért folytatott küzdelemmel. Ez nem lehet egyetlen intézmény kizárólagos feladata, ez valamennyi döntéshozó közös kötelezettségvállalása. Ebben a közös erőfeszítésben az önök intézményének munkája meghatározó fontosságú az állam korszerűsítése, a fejlődését lassító vagy akár gátló magatartásformák megelőzése és felszámolása szempontjából” – nyomatékosította.
Kiemelte, a román igazságügy reformját nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében készített jelentések minden alkalommal kitértek a korrupció elleni küzdelem terén elért fokozatos fejlődésre, de ugyanúgy rávilágítottak a hiányosságokra vagy azokra a célkitűzésekre is, amelyek megvalósítása stagnált.
“Meggyőződésem, hogy a DNA-nak a nagy- és a rendszerszintű korrupció elleni küzdelemhez való hozzájárulása nélkül a román társadalom ma egészen másként nézne ki” – hangoztatta. A korrupcióellenes ügyészség létrehozása volt az első jele annak, hogy Románia felvállalta a legmagasabb szintű korrupció elleni hosszú távú küzdelmet, és az azóta eltelt években jelentős átalakulásokon ment át az ország mind az intézményi kapacitás fejlesztése, mind a közszféra átláthatósága és integritása tekintetében. “Az emberek mentalitása is megváltozott, a román társadalom már nem tolerálja a méltánytalanságokat a közéletben” – tette hozzá Klaus Iohannis.
