A klímaszakértők figyelmeztetése szerint az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb veszélyt az elsivatagosodás jelenti. A jelenség hat uniós országot, köztük Romániát is érinti. Idehaza az elsivatagosodásnak kitett területek aránya eléri az ország összterületének 30 százalékát.
Az Európai Unióban az elsivatagosodás Portugália és Olaszország egész déli, Görögország délkeleti részét fenyegeti, de Máltában, Ciprusban, Spanyolország egyes részein is megjelent a veszély, emellett a Fekete-tengerrel határos országokban is egyre nagyobb mértékben tapasztalható a jelenség. Ezekben az országokban a talajerózió gyakori jelenség, a termőtalaj elszikesedik, napirenden vannak – egyebek között a nyakló nélküli erdőirtások miatt is – a fölcsuszamlások.
Az elsivatagosodás részben a klímaváltozás, részben az emberi tevékenységek miatt következik be.
A földterületek igen érzékenyek az emberi tevékenységre, főleg a túlzott kihasználásra. A termőföldek növelése, valamint az erdőirtások miatt világszerte veszély fenyegeti az erdőket. Az erózió tehát fokozódik, a szél és a víz együttes hatása nyomán terméketlen por és homok marad vissza, ez változtatja sivataggá a nemrégen még kiváló földeket is. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy a jelenség miatt a következő tíz esztendőben legalább 50 millió embert kell majd elköltöztetni szülőföldjéről.
Egy friss felmérés szerint Románia lakosságának 60 százaléka hisz a klímaváltozásban, 42 százalék úgy véli, hogy a környezetvédelemnek immár országos prioritássá kell válnia, még akkor is, ha az visszafogná a gazdasági növekedést.
Románia: az utóbbi 100 év legsúlyosabb aszálya
A romániai klímaszakértők már évekkel ezelőtt felhívták a hazai illetékesek figyelmét arra, hogy a sivatagosodásnak kitett területek aránya eléri az ország összterületének 30 százalékát. Elsősorban Dobrudzsa legnagyobb részéről, Moldova egyes területeiről, a Bărăgan déli feléről és a bánsági földekről van szó. Ezeken a területeken a hőmérséklet igen magas értékeket érhet el, ezzel egy időben pedig jelentősen csökken a csapadékmennyiség. Romániában ez már jó ideje megfigyelhető.
A klímaváltozás Erdélyt is érinti
A „hideg, ködös Csíki-medencében” egyre kevesebb a csapadék, nincs légmozgás, ezért a megbetegedések is gyakoribbak. A Szent Anna-tó algásodik, fokozatosan szaporodnak el körülötte a kártékony szúnyogok. A fenyvesek nem bírják a savas esőt, Temesvár környéke pedig nagy valószínűséggel elsivatagosodik.
2020 elején Romániát az utóbbi 100 év, Csehországot pedig az utóbbi 500 esztendő legnagyobb aszálya sújtotta.
Az előrejelzések szerint az idei év a legmelegebb lesz, amióta mérik az időjárást. A meleggel egy időben egyre erősebb viharok alakulnak ki.
Tavasszal Törökországban 43, Görögországban pedig 40 fokot mértek, hatalmas viharokkal. Az igen rövid idő alatt leeső nagymennyiségű csapadékot a földnek nincs ideje elnyelni, így az csak lefolyik a patakokba, a termőterületek nem érik el a kívánt nedvességet.
[Forrás: Maszol]
