Romániában a havi bruttó minimálbér év elejétől 2550 lej, Magyarországon 200 ezer forint. A két összeget viszont nem csak az eltérő valuták, hanem a két ország eltérő adórendszere miatt is nehéz összehasonlítani. Miközben az elmúlt években számtalan magyarországi elemzés született arról, hogy már a romániai minimálbér is lehagyta a magyart vagy legalábbis nagyon közel került hozzá, a megállapítást mindenképp árnyalni kell. Egy minimálbéren alkalmazott romániai állampolgár ugyanis több munkára kivetett adót és járulékot fizet, mint egy magyarországi.
A helyzet körülbelül így foglalható össze:
- Miközben Romániában egy bruttó bérre összesen 45% alkalmazottat terhelő adó és járulék van kivetve (ami adóleírásokkal 41,54%-ra csökkenthető), amelyből 25%-ot tesz ki a társadalombiztosítási járulék, 10%-ot az egészségügyi járulék, 10%-ot a jövedelemadó, és a munkaadónak efölött csak a bruttó bér 2,25%-át kell adóként befizetnie;
- Addig Magyarországon a munkavállalók bruttó bérét csak 33,5% adó terheli (ami szintén csökkenthető adóleírásokkal), amelyből 15%-ot ad a személyi jövedelemadó, 10%-ot a nyugdíjjárulék, 7%-ot az egészségbiztosítási járulék és 1,5%-ot a munkaerő-piaci járulék. Magyarországon viszont Romániánál magasabbak a munkaadó adóterhei, a vállalkozók januártól 13%-os szociális hozzájárulási adót kell fizetniük az alkalmazottaik fizetése után, igaz, az adóalap megállapítása ebben az esetben viszonylag bonyolult, de ez a cikkünk témáját illetően most mellékes.
A Romániában munkára kivetett magasabb adó- és járulékterheket az a 2018-as reform magyarázza, amelyet az akkor kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetett be. Ennek az intézkedésnek akkori magyarázatok szerint az volt a lényege, hogy átláthatóbbá tegye a munkára kivetett adóterheket, ennek érdekében pedig az ilyen típusú adókat és járulékokat teljes mértékben az alkalmazottra terelték át (a reformokról szóló eredeti tervezetben még a 2,25%-os munkáltatóra kivetett adó sem szerepelt).