Nagyon megnőtt Hargita megyében a 112-es sürgősségi segélyhívószámon Covid-tesztelést kérő, fertőzésgyanús páciensek száma, a megyei mentőszolgálatot ez nagyon leterhelte az elmúlt napokban. Gond az is, hogy a betegség gyanúja miatt a legtöbben a mentőszolgálatot hívják, és több háziorvos is oda irányította betegeit, miközben megyeszerte a háziorvosi rendelők kétharmada szerződést kötött a tesztek elvégzésére. Szerdán egy újabb híváshullám árasztotta el a mentőszolgálatot: a pozitív iskolai nyáltesztminták miatt is sokan a mentőszolgálathoz fordultak.
Csak az ügyeletben lévő személyzet folyamatos növelésével tudja teljesíteni a hívásokat a Hargita Megyei Mentőszolgálat az utóbbi napokban, ugyanis rengeteg a Covid-tesztelést kérő páciens. Egyelőre semmi jele nincs annak, hogy csökkenne, sőt egyre csak nő a hívások száma, az előző, tehát a delta vírusvariáns által okozott negyedik hullámhoz képest megkétszereződött a 112-es segélyszámot hívó fertőzésgyanús személyek száma – tudtuk meg Péter Szilárdtól, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatójától. „Nagyon megnőtt a hívások száma. Korábban nem volt rá szükség, de már napi szinten kell növeljük a csapatok létszámát” – fogalmazott.
A probléma oka az is, hogy a háziorvosok egy része is a mentőszolgálathoz irányítja a fertőzésgyanús betegeit, noha a rendelők működtetőinek nagyjából a kétharmada vállalta, hogy gyorsteszteket végez. Elképzelhető, hogy olyan háziorvosok küldték a mentőszolgálathoz betegeiket, akik nem vállalták a tesztelést, de az is, hogy nem mindenki számára világos, hogy mi a teendő fertőzésgyanú esetén. Ugyanis – amint arról Péter Szilárd beszámolt – volt olyan beteg, akinek pozitív lett az otthon elvégzett gyorstesztje, majd háziorvosát felhívva azt a tanácsot kapta, telefonáljon a mentőszolgálathoz, mert PCR-teszttel kell igazolni a fertőzést. „Nem kell. Ha a családorvos elvégzi a gyorstesztet, és annak az eredményét bevezeti a Corona Formsba, az egészségügyi szakhatóság ugyanúgy tudja azt követni, mint egy PCR-tesztet. Ugyanolyan hivatalos az eredmény. Eközben napi jelenséggé vált, hogy felhívnak a betegek, mi irányítjuk a családorvoshoz, erre azt válaszolják, hogy a családorvos mondta, hogy hívják a mentőt. Emiatt nem kell mentőt hívni” – húzta alá Péter Szilárd. Elmondta, a mentőszolgálat a súlyosabb állapotban lévő betegeket kellene tesztelje, akik kórházi ellátásra szorulnak; akik enyhe panaszokat tapasztalnak, a háziorvosoknál kellene tesztre jelentkezzenek. Ez azért is előnyösebb, mert az antigéngyorsteszt azonnali eredményt hoz, a PCR viszont órákba telik, ráadásul bizonyos esetekben több száz kilométert kell megtegyen ezért a mentő.
„Mondok egy példát. Ha Tölgyesen van egy beteg, akit le kell tesztelni, akkor Maroshévízről kimegy a mentőszolgálat szállítókocsija. Menet és jövet ez 60–70 kilométer, időben két óra. De Maroshévízen nincs PCR-gép, ezért azt az egy mintát be kell hozni Csíkszeredába. Ez még 200 kilométer, tehát összesen 260 kilométert megyünk azért a tesztért, ami több száz lejes költséget jelent. Ha viszont Tölgyesen a biztosítóházzal szerződéses viszonyban álló családorvos elvégzi a tesztet, a beteg helyben megkapja az eredményt, a családorvos megkapja az 50 lejt, amit az állam fizet a tesztelésért, és így az egészségügyi igazgatóság laborja és a mentőszolgálat sincs megnyomorítva” – magyarázta a mentőszolgálat vezetője. Szerinte hatékonyabb és mindenki számára hasznosabb lenne, „ha összedolgoznának az egészségügyi láncszemek”, hogy senki ne legyen túlterhelve. Megjegyezte, a mentőszolgálat a mentőpontokon is szívesen végez teszteket, ha elmennek oda a fertőzésgyanús páciensek. De ez a nagyobb mentőpontokon működhet gördülékenyen, ugyanis a kisebb mentőpontokon, ha sürgősségi hívás érkezik, a személyzet elmegy ellátni az esetet, és az nem jó, ha a tesztre váró páciens ott kell várakozzon, amíg visszaérnek.
