Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon?” – idézi a 24.hu Vadai Ágnes, DK-s politikus Semjén Zsolt egyházi ügyekért is felelős miniszterelnök-helyetteshez intézett kérdését.
Az ellenzéki képviselő rámutat: a vallásra vonatkozó, nem kötelezően megválaszolandó kérdésre a lakosság csupán 40 százaléka nem válaszolt. 2011-ben ez az arány csak 27 százalék volt.
Az összes válaszadó fele katolikus volt, számuk azonban – beleértve a görögkatolikusokat is – 3,9 millióról 2,9 millióra zuhant. A veszteség 1 millió hívő. A reformátusok 944 ezren vannak, ami azt jelenti, hogy arányuk 21-ről 16 százalékra csökkent. Az evangélikusok létszáma 176 ezer fő, a korábbi 4 százalék után ez most 3,1 százalékot tesz ki – sorolta az adatokat Vadai.
A DK-s képviselő szerint
„számszerűen bebizonyosodott, hogy vallási elköteleződés, vagy el nem köteleződés szempontjából Magyarország nem keresztény, hanem olyan sokszínű ország, ahol nagy számban élnek keresztények is”.
Úgy véli, „a keresztény Magyarország gondolata csupán a politikusok fejében fogalmazódott meg, amelyhez az egyházi vezetők nagy többsége igazodott”.
Semjén Zsolt válaszában egésze másként értelmezte a számokat. Úgy véli, „bebizonyosodott, hogy Magyarország keresztény ország”. Az, hogy többen nem válaszoltak a vallási kérdésre, azért van – magyarázta a KDNP-s politikus –, mert
a Központi Statisztikai Hivatal az Eurostat előírására a népszámlálást ezúttal (szemben az előző két népszámlálás gyakorlatával) most először névvel és címmel, tehát nem anonim módon folytatta le.
Hozzátette: semmiképpen sem kizárható, hogy „sokakat megfélemlíthetett” a DK – főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló – „egyházellenes propagandája” is. Ezek a szempontok óhatatlanul is befolyásolhatták az önkéntes válaszadásra vonatkozó hajlandóságot, és növelhették a nem válaszolók számát. Rámutatott: hasonló jelenségeket tapasztaltak az egész régióban.
Leszögezte:
a nem válaszolókat semmiféleképpen sem lehet automatikusan és kizárólagosan a vallástalanok kategóriájába sorolni.
A politikus szerint a nem anonim felmérés más adatokon is éreztette hatását. A magukat a roma nemzetiséghez tartozók száma százezerrel kevesebb volt 2022-ben, mint 2011-ben.
„Abban azonban talán egyetérthetünk, hogy nem tűnt el százezer roma honfitársunk identitása 11 év alatt, és abban sem gondolnám, hogy vita lenne köztünk, hogy kizárt, hogy mindössze kétszázezer roma nemzetiségű polgár él Magyarországon”
– magyarázta.
Felhívta a figyelmet az Ipsos Global Advisor „Global religion 2023 – Religious beliefs across the world” című nemzetközi jelentésére is, amely 62 százalékra teszi Magyarországon a vallásosak arányát (58 százalék keresztény, 4 százalék más vallású). A vizsgált 26 európai ország közül csak Olaszországban (70%) és Lengyelországban (76%) magasabb ez az érték.
