Magdalena Andersson miniszterelnök rossz ötletnek nevezte a referendumot: mivel a NATO-csatlakozás kérdése több, bizalmas nemzetbiztonsági információt is érint, nem alkalmas arra, hogy népszavazás tárgya legyen. Andersson szociáldemokrata pártja mindeddig hevesen ellenezte a NATO-csatlakozást, de a párt áprilisban közleményben leszögezte: az ukrajnai háború fényében készek felülvizsgálni az álláspontjukat.
A népszavazás ötletét elvetette a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson is. A pártelnök azt mondta, a szavazóknak nincsenek illúzióik Oroszországgal kapcsolatban, egészen nyilvánvalóan megértették, mi történt február 24-én, a háború kezdetekor, „és levonták a következtetést”.
Ezzel szemben Nooshi Dadgostar, a csatlakozást ellenző Baloldali Párt vezetője kiállt a népszavazás mellett, mondván: ilyen horderejű döntéshez komoly demokratikus támogatás szükséges.
Svédországban szeptemberben tartanak parlamenti választásokat.
A Demoskop közvélemény-kutató intézet múlt heti felmérése szerint a svédek 57 százaléka támogatja a NATO-tagságot, 6 százalékkal több mint márciusban. A felmérésből emellett kiderült az is, hogy a Svéd Szociáldemokrata Párt szavazói között is nőtt a csatlakozást pártolók aránya.
A svéd mellett a finn kormány is bejelentette, hogy felülvizsgálja az évtizedek óta tartó katonai semlegességét. Bár a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta a két észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, korábban Stockholm és Helsinki ellenezte a csatlakozást, amit a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt.
Míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, Finnországot és a Svédországot a NATO tárt karokkal fogadja, Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfőn arról beszélt, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.
