A zászló- és szimbólumhasználatra vonatkozó törvényt a prefektusok szándékosan félremagyarázzák – fogalmazott Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke a Hargita megyei prefektus abbéli döntése kapcsán, hogy az október 23-ára kihelyezett piros-fehér-zöld díszítés miatt megbírságolta Székelyudvarhely városát.
Akárcsak március 15-én, múlt héten is ötezer lejre büntette Székelyudvarhelyt Jean Adrian Andrei Hargita megyei prefektus. Az indoklás ugyanaz, mint tavasszal, mégpedig hogy a zászló- és szimbólumhasználatra vonatkozó törvény szerint más nemzet zászlaját csupán a román zászlóval együtt lehet közintézményekre és közterületekre kitűzni. Emiatt a piros-fehér-zöld ünnepi dekorációk elhelyezésével törvényt szegett a városvezetés, amely már kifejtette, hogy ezt a prefektusi döntést is szándékában áll megfellebbezni.
Teljesen alaptalan a prefektusi döntés, mondta Árus Zsolt jogvédő. „A prefektus által felhasznált törvény arról szól, hogy más országok zászlóját csak akkor szabad kitűzni, ha nemzetközi rendezvény vagy látogatás van, és akkor is csak a román állam zászlajával együtt. Erre hivatkozik mindkét esetben. Ellenben van egy másik cikkelye a törvénynek, amely kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek rendezvényeiken szabadon használhatják jelképeiket. Itt nincs semmiféle megkötés, hogy hol, miként. Ez utóbbi cikkely később került be a törvénybe, pontosan azért, hogy tisztázza egyrészt, hogy a magyar kisebbség által használt címeres piros-fehér-zöld lobogó nem számít országzászlónak, másrészt azt, hogy nem lehet korlátozni a kisebbségek azon jogát, amelyet az alkotmány is garantál: hogy kifejezzék identitásukat. A törvényt a prefektusok szándékosan félremagyarázzák” – fogalmazott Árus.
Tavasszal egyébként a Hargita megyeihez hasonlóan járt el a Kovászna megyei prefektus is, megbírságolva Sepsiszentgyörgy városát. Akkor Antal Árpád polgármester alkotmányossági kifogásokat fogalmazott meg a törvénycikkely kapcsán. „Ha az alkotmánybíróság kimondaná, hogy a zászlóhasználatra vonatkozó törvénycikkely alkotmányellenes, akkor az gyakorlatilag semmissé tenne minden ilyen jellegű eljárást. Normális esetben ezeket a büntetéseket el kellene törölni, de eddig csak egy döntés született alapfokon, Székelyudvarhely esetében, Szentgyörgy városa esetében még alapfokon sincs ítélet. Nagyon nehéz megjósolni, csak tippelni lehet, hogy mi lesz mindennek a végkimenetele, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a bíróságok, törvényszékek általában miként viszonyulnak a magyar kérdéshez” – fejtette ki Árus.
„A román állam kimutatja a foga fehérjét, miközben távolról nézve példaértékű a kisebbségekhez való viszonyulása. Nyilván a kisebbség nem fogja békésen tűrni, hogy a román állam egyre csak szorítja a hurkot a nyaka körül, egyre súlyosabban, brutálisabban sérti a magyarság jogait. Ennek előbb-utóbb nem lesz jó vége. Tehát a nemzetközi szervezeteknek kell felhívni a figyelmét, hogy jó lesz beavatkozni, közvetíteni, legalább tudomásul venni a helyzetet” – summázott a jogvédő. Egyébként idén júliusban a székelyudvarhelyi bíróság utasította el Gálfi Árpád udvarhelyi polgármester keresetét. A prefektusi bírság ügyében született alapfokú döntés nem jogerős, ezért a városvezetőség magasabb szinten keresi igazát.
Kovács Eszter
[Forrás: Székelyhon]
