Elfogadta a bukaresti képviselőház keddi ülésén azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a játéktermek működtetését a 15 ezer fősnél kisebb településeken. Ez a változat enyhébb a kormány által korábban beharangozottnál, amely valamennyi lakott településről száműzte volna a játékbarlangokat.
Tovább szűkítette a szerencsejáték-szervezéssel foglalkozó cégek mozgásterét a román törvényhozás: miután tavaly ősszel egy sürgősségi kormányrendelet adózási feltételeiket szigorította, kedden – a kormányrendelet parlamenti megerősítése alkalmával – a képviselőház kitiltotta a játéktermeket a 15 ezer lakosúnál kisebb településekről.
Alfred Simonis, az alsóház ügyvivő elnöke a szavazás után úgy fogalmazott: a szerencsejáték-ipar „két vállra fektetésének” első lépése a most megszavazott törvény, amely szerint a 15 ezer fősnél kisebb településeken nem működhetnek pénznyerő gépeket működtető játéktermek. Beszámolója szerint a jogszabályjavaslatot négy „eltévedt” független képviselő kivételével a teljes ellenzék is megszavazta, ami azt bizonyítja, hogy a tervezet jó. A politikus elmondta, hogy a jogszabályjavaslatot hamarosan elküldik az államfőnek kihirdetésre, és a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni 10. napon hatályba lép.
„Ez a törvény az első lépést jelenti a szerencsejáték-maffia legyőzéséhez” – vélekedett Simonis.
Arra a kérdésre, hogy miért korlátozták a tiltást 15 ezresnél kisebb lélekszámú településekre, Simonis azt felelte: a szerencsejáték-ipar hivatalosan bejelentett éves forgalma 10-12 milliárd euró, és az ágazat képviselői legjobb ügyvédeket bízták meg, akik a jogalkotási folyamat alatt folyamatosan azt üzenték a parlamentnek, hogy a törvény alkalmazhatatlan, és nem lesz mód a játéktermek bezárására, mert az üzemeltetők érvényes működési engedélyekkel és bérleti szerződésekkel rendelkeznek.
