A kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság újraindításával új fejezet nyílik a magyar-román kapcsolatokban – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter, miután Bogdan Aurescuval aláírt több kétoldalú megállapodást a gyulai Almásy-kastélyban szerdán.
Szijjártó Péter elmondta, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság 2011-ben ülésezett utoljára, de a mostani megállapodás – amely rögzíti a vitás pontokat is – lehetővé teszi a „korábban megoldhatatlannak hitt kérdések” közös megtárgyalását és megoldását is. Kérte, hogy mihamarabb hívják össze ismét a bizottságot, és tárgyaljanak többek között olyan fontos ügyekről is, mint a marosvásárhelyi katolikus líceum további működésének kérdése.
A politikus Bogdan Aurescu külügyminiszterrel aláírta a 2004-es és a 2014-es, Bukarestben kelt megállapodás módosításáról szóló egyezményt is, amelyek szavai szerint javítják a határátlépés gyorsaságát, és elkerülhetővé válik általuk, hogy csak nagy kerülőkkel lehessen átjutni a magyar-román határ két oldalán, de egymáshoz közel fekvő településekre.
Új, állandó nyitvatartású határátkelőhelyek nyílnak Elek-Ottlaka és Dombegyház-Kisvarjas között – közölte. Várhatóan ősztől az eddigi 12 helyett 14 állandó átkelő lesz a magyar-román határszakaszon, a magyar részen a magyarok építik ki a szükséges infrastruktúrát. A schengeni szerződés erre kötelez minket – fogalmazott. Szijjártó Péter elmondta: tárgyaltak energiabiztonsági kérdésekről is. Egyetértenek abban, hogy a klímacélok mindkét országnak fontosak, de az elérésükhöz szükség van a nukleáris energiára és a földgáz átmeneti energiahordozóként történő használatára. „Nem engedjük, hogy Brüsszel ezt a két energia-előállítási formát háttérbe szorítsa” – húzta alá.
Kiemelte: 2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat a két ország között a Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti útvonalon, és 2024-re befejezik a Békéscsaba és az országhatár közötti vasútvonal korszerűsítését, így a vasúti forgalom Budapest-Bukarest-Konstanca között végig két vágányon haladhat.
Szijjártó Péter azt mondta, minél több szálon kötődik a két ország egymáshoz, annál nagyobb eséllyel oldják meg a konfliktusokat; az előző év kihívásai, a pandémia pedig rávilágítottak a nemzetközi együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok jelentőségére.
Emlékeztetett, tíz év alatt megötszörözték a Magyarországon élő román közösségeknek nyújtott támogatást. A román ortodox egyház hétszer több támogatást kap most, mint 2010-ben. Segítik a nemzetiségi önkormányzatok oktatási tevékenységét, idén 1176 diák tanul az általuk fenntartott iskolákban Magyarországon – sorolta.
Bogdan Aurescu szerint a találkozó és a vegyes bizottság újraindítása a két ország stratégiai partnerségének jele. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését pedig szerinte az szolgálná, ha a mostani megállapodás értelmében ősszel sikerülne megalapítani a magyar-román közös kereskedelmi kamarát. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene 2020-ban 9 milliárd euró volt – jegyezte meg. Hozzátette: a beruházások terén van még tennivaló, Magyarország többet fektetett be az elmúlt években román területen, mint fordítva.
Aurescu emlékeztetett, a magyar kormány pénzügyi támogatást nyújt a minőségi, román nyelvű oktatásnak; a román kisebbség számára biztosítja a nyelvhasználati jogokat; segíti román nyelvű kiadványok és művészeti alakulatok működését, továbbá Budapesten helyet biztosít egy ortodox templom építéséhez.
A találkozón szó volt az erdélyi gazdaság fejlesztését szolgáló projektről is, amelynek kulcsa Bogdan Aurescu szerint a diszkrimináció-mentesség, az európai versenyjogi szabályok betartása, valamint a román hatóságok bevonása az auditálásba (vagyis jó eséllyel a támogatás nem a magyar embereket segítené, ha Bukarest beleszólhatna az odaítélési eljárásokba).
[Forrás: MTI]
