Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint, a valóságban ugyanis nemcsak a 19 milliós népességszám kisebb, mint amit a cenzus mutat, hanem minden bizonnyal a korfa is kedvezőtlenebb.
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa kifejtette, miért nem tudjuk pontosan, milyen arányban csökkent tíz év alatt a romániai magyarság, pontosan mekkora a közösség lélekszáma, továbbá miért rosszabb most is a magyarok korfája az országos átlaghoz képest.
A társadalomkutató szerint a politikusok által vázolt apokaliptikus víziók nem segítik a magyar közösséget abban, hogy közpolitikailag tervezni tudjon.
Ha azt a hipotézist állítjuk fel, hogy a magyarok a megkérdezett, a nemzetiséggel rendelkező népesség arányának megfelelően vannak reprezentálva ezen a közel 2,5 milliós népességen belül, akkor azt kapjuk, hogy még van mintegy 150 ezer magyarunk – írja Veres Valér szociológus a Krónikában.
Akkor fogjuk tudni pontosabban, amikor lesznek területileg bontott adataink, és meg tudjuk becsülni, hogy a nemzetiségükről nem nyilatkozók közül mennyi lehet magyar. A mostani tudásunk szerint abban az esetben, ha 6 százalékkal számolunk, akkor 1 millió 152 ezer magyarral lehet kalkulálni. Veres Valér ennél valamivel kevesebbel számolt, abból a hipotézisből kiindulva, hogy a nem nyilatkozók között a magyarok aránya alacsonyabb. Szerintem most ebből az 1 millió 152 ezerből indulhatunk ki, ami meglehet, alacsonyabb lesz, ha rávetítjük a területileg bontott adatokra a nem nyilatkozók számát.
Így a népességfogyás 132 ezres és az országos 5%-al szemben a kiinduló népesség több mint 10 százalékát jelenti.
