Hétfő este a Bloomberg hírügynökség azt írta, hogy Magyarország „blokkolta” egy közos EU-s nyilatkozatát kiadását, amelyben üdvözölták volna a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimr Putyin ellen kiadott elfogatóparancsát. A közleményt így Josep Borrel uniós külügyi képviselő jegyezte a saját nevében.
Maczolay Máté külügyi szóvivő néhány órával később cáfolta, hogy Magyarország vétót emelt volna a nyilatkozattal szemben – adja hírül a 24.hu.
A közlemény szerint „ezzel szemben az igazság az, hogy Magyarország a következő álláspontot közölte Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel:
Magyarország tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni. Amennyiben azonban a főképviselő vagy bármely tagállam nyilatkozatot szeretne kiadni, Magyarország nem emel kifogást ellene.
Az Index kérdésére ugyanakkor a külügy azt a választ adta, hogy Szijjártó kifejezetten tiltakozott az ellen, hogy a nyilatkozatot az összes tagállam közösen jegyezze. A magyar kormány azon az állásponton volt, hogy Josep Borrell csak a saját nevében adjon ki nyilatkozatot – írták a portálnak.
Az viszont tény, hogy
Varga Judit igazságügyminiszter az uniós kollégái által kiadott, az elfógatóparancsot üdvözlő közös nyilatkozatát nem írta alá.
A hágai székhelyű ICC pénteken jelentette be, hogy háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve Marija Lvova-Belova, a moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozott a gyanú velük szemben, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Az intézkedés a gyakorlatban aligha hajtható végre, hiszen Putyint hazájában nyilván nem tartóztatják le, de még az ICC tagállamaiban is védheti a diplomáciai mentesség.
Nem az első brüsszeli rejtély
Nem ez az első ügy, amelyben sűrű homály fedi a magyar kormány brüsszeli állásfoglalásait. A különböző szankciók és nyilatkozatok körüli viták általában nem nyilvánosan zajlanak, a közvélemény ezekről legfeljebb a médiából értesül, amelynek információit az uniós adminisztráció csak nagyon ritkán kommentálja.
Így aztán az Oroszországgal szembeni szankciós csomagok elfogadásakor rendre megjelent sajtóértesülésként, hogy bizonyos intézkedéseket a Magyarország „megvétózott”, illetve a kormány is gyakran kommunikálja a hazai közéletben brüsszeli kemény küzdelmeit. A vége viszont eddig mind a tíz csomag esetében a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Bizottság egyhangú döntése volt, hivatalosan tehát vétó nem történt.
