A történelem során már többször volt rá példa, hogy egy állam nem tudta fizetni a hiteleit. Nem gyakori jelenség, de 10 évente globális szinten elmondható, hogy valaki belecsúszik, vagy a határán táncol. Oroszország utoljára 1998-ban volt ilyen helyzetben, még Borisz Jelcin elnöksége alatt. Az államcsődnek több fajtája van, de Moszkva jelenleg nem a szerződések szerint teljesíti a hiteleit, így kijelenthető: technikailag államcsőd van.
Úgy alakul ki a legrosszabb gazdasági helyzet, amely egy nemzetgazdasággal megtörténhet, hogy az állam a természetes működéséhez többet költ, mint amennyi bevétele van, még ha ez részben teljesen normális is lehet. Ahhoz, hogy többet tudjon költeni, mint amennyi bevétele van, folyamatosan állampapírokat bocsát ki, vagy esetleg hitelt vesz fel. Probléma akkor van, ha egy államnak nem érkeznek meg a bevételei. Ekkor ugyanis visszaváltáskor nem tudja kifizetni az állampapírokat, annak kamatait, vagy ha hitelt vett fel, akkor annak a törlesztőrészletét. Ilyenkor történik meg az, hogy az állam bejelenti a csődhelyzetet.
Szét kell választani azt, hogy egy nemzetgazdaság gyakorlatilag teljesen vagy technikailag megy csődbe. Az előbbi esetet könnyebb megérteni, hiszen itt arról beszélünk, hogy az államnak egyszerűen szó szerint nincs pénze, hogy fizesse a kintlévőségeit. Az utóbbi, amiről most Moszkva esetén beszélhetünk, akkor áll fenn, ha egy állam az előre megállapodott feltételek szerint nem fizeti a tartozásait: vagy késik; vagy nem abban a devizában fizeti, amiben megállapodtak; esetleg tudná, de politikai okokból nem fizeti a kötelezettségeit – és az ezekhez hasonló verziók. Tehát itt azokról beszélünk, ahol
PÉNZE VAN, DE VALAMILYEN OKBÓL NEM ÚGY VAGY NEM AKKOR FIZETI, AHOGY MEGÁLLAPODOTT A FINANSZÍROZÓKKAL.