Néhány nappal ezelőtt a Pápai Református Gimnázium új internátusának átadóján az Országgyűlés elnöke, Kövér László fejtette ki nézeteit arról, mennyire nehéz is kereszténynek lenni manapság. Azt mondta, hogy napjainkban a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon, és hogy „Jézus gyilkosainak eszmei utódai […] ki akarják ölni az emberekből az Isten utáni vágyat, a hitet”.
Ez nem új narratíva, korábban több politikus, köztük a Miniszterelnökség egyházi és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós is nyilatkozott már ilyesmit, sőt, Magyarországnak üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára is van Azbej Tristan személyében, aki természetesen szintén mondott már hasonlókat. A magyar kormány humanitárius segítségnyújtási és fejlesztési programja, a Hungary Helps már a szíriai háború idején is rendszeresen támogatta a helyi keresztényeket, és a kormány nemzetközi konferenciát is rendezett a keresztényüldözésről vezető politikusok, egyházi elöljárók és a humanitárius segítségnyújtásban meghatározó szakemberek részvételével. A Hungary Helps a Népszava szerint összesen kilencmilliárd forintot osztogatott el 2019 végéig az üldözött keresztények megsegítésére.
Nagyon nehéz meghatározni, hogy melyik vallás a legüldözöttebb a világon, hiszen millió módszer lehet a mérésre, és valószínűleg egyik sem tökéletes. A témában egyetlen hiteles, tudományos kutatást lehet találni, amelyet 2018-ban végzett el az amerikai Pew Kutatóközpont. Ez pedig a saját módszerei alapján végzett vizsgálat szerint igazolja Kövér László és társai állításait:
valóban a kereszténység lehet a legüldözöttebb vallás jelenleg a világon.
A kutatóközpont szakértői évről évre elkészítik ezt a statisztikát, legutóbb 185 országban vizsgálták meg a vallási közösségek helyzetét az alapján, hogy bántalmazták-e őket vallásuk miatt. A bántalmazás számos formáját belevették a kutatásba a verbális bántalmazástól a fizikai erőszakig és gyilkosságokig, ha azokat legalább részben a sértett vallási hovatartozása motiválta. A vallási csoportok és személyek zaklatásán kívül ez a tanulmány a vallásilag nem kötődő személyek zaklatását is méri, beleértve az ateistákat, agnosztikusokat és humanistákat.
