Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a IV. Temesvári Magyar Napok szeptember 26-i esti nyitógáláján mondott köszöntőbeszédet a helyi opera nagytermében. Az ünnepség ökumenikus áhítattal kezdődött, a köszöntőket követően pedig a Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar adta elő a Szerelmünk, Kalotaszeg című zenés-táncos produkcióját, amelyben közreműködött a temesvári Eszterlánc néptánccsoport, a Szeged Táncegyüttes Ficergők csoportja és a mezőtelegdi Pacsirták.
A Magyar Távirati Iroda tudósítója Tőkés László rövid történelmi visszatekintést és helyzetelemzést is magába foglaló beszédéből azt emelte ki, hogy a volt református püspök és európai képviselő szerint a temesvári és erdélyi magyarságot ma is megerősítheti az 1989-es helytállásának tudata.
Az EMNT elnöke elmondta: eddigi legnagyobb rangjának és kitüntetésének tekinti, hogy egykor temesvári lelkész lehetett. Megállapította: az 1989-es népfelkelés Romániában diverzióba és puccsba torkollott, amit kommunista visszarendeződés követett. A népek közötti kezdeti egymásra találásnak is gátat vetett az új életre keltett nacionálkommunizmus. Úgy vélte azonban, hogy a Temesvári Magyar Napok is azt az üzenetet hordozzák, hogy a megmaradt nép él és élni akar, állva a kedvezőtlen idők és körülmények ostromát. Ehhez a helytálláshoz adhat erőt a temesvári és erdélyi magyarságnak az 1989-es romániai forradalomban betöltött, élen járó szerepe. „Helytállásunk tudata önbecsülésünkben erősíthet meg bennünket. Számbeli kisebbségünkből fakadó kisebbségi érzésünk leküzdése legalább annyira fontos, mint jogaink kivívása. Életrevalóságunk próbája és előfeltétele az, hogy egyenesbe jöjjünk magunkkal, lelki világunk és öntudatunk a helyére kerüljön” – fogalmazott Tőkés László, akit hosszan tartó tapssal fogadott a nyitógála közönsége.
A magyar kormány üzenetét hozó Szilágyi Péter miniszteri biztos köszöntésében felidézte: Temesvár egy bizonyos ideig a Magyar Királyság fővárosa is volt, hiszen Károly Róbert néhány évig ide helyezte át királyi székhelyét. A város nevét azonban szerinte is az véste be örökre a történelembe, hogy 1989-ben innen indult a kommunista diktatúrát elsöprő romániai forradalom – igazolja ezt a belvárosi református templom falán álló emléktábla is.
Nicolae Robu, a város polgármestere a maga során köszönetet mondott a magyar államnak a temesvári magyarok kultúrájának, hagyományainak, sajátosságainak a megőrzéséhez nyújtott támogatásért. Böjte Csaba szerzetes, a jeles gyermekvédő Szent Ferenc Alapítvány vezetője beszédében kijelentette: Isten egyik legdrágább ajándéka a szülőföld szeretete, a rokonokhoz való ragaszkodás. Úgy vélte, jelenleg sehol a világon nincsenek olyan jó esélyei a boldogulásnak, mint Erdélyben.
A csütörtökön kezdődött Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozat vasárnapig nyújt zenei, színházi, irodalmi, gasztronómiai, kiállítás- és táncélményeket a város magyarságnak, megszólítva ugyanakkor többségi román lakosságot is. Tudnivaló, hogy a ma 320 ezer lakosú Temesváron a polgárok alig öt százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi, 2011-es hivatalos népszámláláson.
Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
