Az oktatási törvényhez, illetve a 137/2000-es kormányrendelethez terjeszt módosító javaslatot a parlament elé a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be csütörtökön, Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatón Mezei János pártelnök, aki a Kulcsár-Terza József parlamenti képviselővel és Salamon Zoltán ügyvezető elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót.
A tanügyi törvénybe a Magyar Polgári Párt azzal a céllal javasol módosításokat, hogy megszűnjön az a megkülönböztetés, amely a kisebbségi oktatásban részesülő diákokat éri a kötelező iskolai vizsgák során. Ők ugyanis egy tantárggyal többől kell vizsgázzanak, mint román oktatásban részesülő diáktársaik.
A politikusok kifejtették, a Magyar Polgári Párt csatlakozott a Székely Figyelő Alapítvány által az érettségi diszkriminatív volta miatt tavaly indított kezdeményezéshez, kérve a diszkriminációt elszenvedő érettségizőktől, hogy tegyenek panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az elküldött panaszok kapcsán több esetben már a konkrét eljárást is elindított a a strasbourgi bíróság. Ennek várható következménye, hogy megállapítják a diszkrimináció tényét.
A Magyar Polgári Párt kezdeményezi, hogy a parlament már azt megelőzően módosítsa az oktatási törvényt oly módon, hogy abból kerüljenek ki a diszkriminatív előírások – hangzott el. A módosító javaslat előírja: a 6. osztály végén megszervezett felmérők esetében, illetve a 8. osztály végén tartott képességvizsgán minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázik. Leszögezi továbbá, hogy az érettségi esetében mindenki ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tesz.
Egy másik módosító javaslat célja a szórványban élők oktatásának segítése. Az előírás szerint azokban a helységekben, ahol létezik kisebbségi nyelvű oktatás vegyes iskolákban vagy óvodákban, ott hozzanak létre önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézményeket a kisebbségi közösségek számára.
„A diszkrimináció tilalmából következik, hogyha egy székelyföldi településen önálló iskola jár a román gyermekeknek, akkor ugyanez a jog illeti meg a szórványban élő magyarok gyermekeit is”
– hangzott el a sajtótájékoztatón.
Mezei János hangsúlyozta, a módosításokkal nem az a cél, hogy a kisebbségi oktatásban részesülők ne tanulják meg az állam nyelvét. Hogy ez ne következhessen be, a későbbiekben olyan ponttal is tervezik kiegészíteni a tanügyi törvényt, amely leszögezi, hogy a középiskolai évek során minden kisebbségi oktatásban részesülő diák számára kötelező legyen megszerezni bár a középfokú képesítést román nyelvből. Kérelmezni fogják ugyanakkor, hogy a román középiskolás diákok számára kötelező legyen Erdélyben az alapfokú magyar nyelvvizsga. A jelzett kormányrendelet módosítása a diszkriminációs ügyek esetében hivatott felgyorsítani a eljárási folyamatokat. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz benyújtott panaszok esetében a döntési határidő javasolt 90 nap. Ehelyett a tervezetben azt írják elő, hogy legtöbb 90 nap alatt köteles legyen eljárni az intézmény.
Egy további módosítás pontosítja azt, hogy a diszkriminációellenes tanács határozatait a Bukaresti Táblabíróságon lehet csak megtámadni. A harmadik módosítás rögzíti, hogy a táblabíróság által hozott döntés végleges és jogerős. „Jelenleg akár 5-6 évbe is beletelhet, míg egy panasz ügyében jogerős döntés születik. Ez nyilvánvalóan rossz dolog, mert egyrészt nem kellően elrettentő az, ha a jogsértéseket elkövetők tudják, hogy egyhamar nem kell számítsanak semmiféle megtorlásra, másrészt pedig ez alatt az idő alatt háborítatlanul tudják folytatni a jogsértő tevékenységüket” – mutatott rá Mezei János.
[Forrás: közlemény]
