A trianoni békediktátum határozatainak végrehajtását felügyelő, Párizsban ülésező Nagykövetek Tanácsa 1921. augusztus 29-re tűzte ki az Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi területsáv, benne Sopron, az osztrák elképzelések szerinti Burgenland „fővárosának” az átadását. Ám az antant nagyhatalmak tervét mégsem sikerült valóra váltani, mert az átadásra ítélt területekre beszivárgott gerillák az ezt megelőző napon fegyveres felkelést robbantottak ki. A nyugat-magyarországi felkelők, a Rongyos Gárda szétverték és a határon túlra kergették a területfoglalás biztosítására kirendelt osztrák csendőralakulatokat. Az ellenállást látva, az antant 1921. október 3-án a saját fennhatósága alá vonta a területet, hogy átadja azt Ausztriának, amire válaszként báró Prónay Pál, a gerillák vezére, kikiáltotta a Lajtabánságot. A senki által el nem ismert és csak alig egy hónapig létezett államnak a legfontosabb célt sikerült elérnie; a párizsi békecsinálók a bécsi kormány ellenkezésének dacára hozzájárultak ahhoz, hogy Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazás döntsön.
„Gróf Bethlen miniszterelnök úr nagyméltósága parancsából fölszólítom Alezredes Urat, hogy Nyugat-Magyarország azon területét, mely a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriának átadandó volna, haladéktalanul hagyja el.”
(Hegedűs altábornagy távirata báró Prónay Pálnak)
A háborútól és forradalmaktól kivérzett ország, amelybe mindenki bele akart harapni
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása súlyosan érintette Magyarországot. Noha az 1918. november 3-i padovai fegyverszünet értelmében a magyar seregtesteknek a történelmi határokra kellett volna visszavonulniuk, az 1918. október 27-én Budapesten kitört zendülés, az úgynevezett őszirózsás forradalom hatására miniszterelnökké kinevezett gróf Károlyi Mihály baloldali szociáldemokratákból, valamint radikális liberálisokból álló kormánya az olasz frontról zárt rendben beérkezett alakulatokat leszereltette, és szélnek eresztette.
