Magyar Polgári Erő néven új erdélyi magyar pártot hozott létre az EMNP és az MPP egyesülésével elégedetlen székelyföldi csoportosulás. A politikai alakulat – amelynek ügyvivő elnöke Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, korábbi polgári párti politikus – előrebocsátotta: nem ellenfélként, hanem néhol versenytársként, máshol partnerként tekint az EMSZ-re és az RMDSZ-re.
Mindössze négy hónappal az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) tavaly novemberben szentesített fúziója után az Erdélyi Magyar Szövetségen (EMSZ) és az RMDSZ-en kívül ismét három magyar politikai alakulat szerepel a hazai politikai porondon. Az új párt megalapítását hétfőn késő este közleményükben jelentették be a szervezet alapító tagjai. Közölték, hogy a bukaresti törvényszék március 15-én jóváhagyta a Magyar Polgári Erő bejegyzését, a döntés március 28-án jogerőssé vált, és iktatták a politikai pártok jegyzékében. A közlemény szerint az MPE alapítását olyan aktív közéleti szereplők kezdeményezték, akik az eddig kialakult politikai struktúrákat nem tekintik megfelelőnek tevékenységükhöz.
„A Magyar Polgári Párt szellemi jogutódjaként olyan politikai szervezetet hoztunk létre, amely figyelembe veszi az Európában zajló eseményeket, a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseit és a magukra hagyott vagy kirekesztett nemzeti gondolkodású polgárok igényét, valamint a »helye és ideje van a versenynek, és helye és ideje van az együttműködésnek» alapelvét”
– szerepel a kommünikében.
A bejelentés alapján az MPE alapítói Kulcsár-Terza Józsefet, az MPP Kovászna megyei szervezetének egykori vezetőjét bízták meg az ügyvivő elnöki feladatok ellátásával, egyben teljes körű felhatalmazást adva arra, hogy a párt első Országos Tanácsáig ügyvivő elnökséget állítson fel, és a szervezet képviseletében tárgyalásokat folytasson a politikai élet szereplőivel.
A sepsiszentgyörgyi politikus 2016-ban szerzett parlamenti képviselői mandátumot a bukaresti törvényhozásban az RMDSZ és az MPP között született együttműködési megállapodás alapján. (Vele együtt akkor Biró Zsolt volt MPP-elnök jutott még be a parlamentbe). A 2020-as parlamenti megmérettetésen az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség közötti egyezség nyomán ismét mandátumhoz jutott (ezúttal a nemrég az EMSZ elnökévé választott Zakariás Zoltánnal együtt), a nevéhez fűződik többek között, hogy kétszer is benyújtotta a bukaresti parlamentben Székelyföld autonómia-statútumát. Többedmagával – köztük a pártból kizárt Biróval – a Mezei János nevével fémjelzett vezetőséget szabálytalanságok sorával vádoló belső ellenzékhez tartozott. Ugyanakkor ő is csak akkor támogatta a néppárttal tervezett egyesülést, ha ennek nyomán az MPP nem veszíti el saját identitását.
Bár az MPE közleménye nem nevezi meg a párt alapító tagjait, a bukaresti törvényszék honlapján fellelhető adatok szerint Mezei László Györgyről (a végzésben Vasile Gheorghe néven szerepel), Kurtuly Istvánról és Incze Lajos Andrásról van szó. Kiderül az is, hogy a párt központi székhelyét Szatmárnémetiben jegyezték be, jele pedig egy stilizált láng. Az alapítók közül Kurtuly 2020-ban az EMSZ színeiben indult a helyhatósági választáson, de nem jutott mandátumhoz, a többiekről még ennyit sem tudni a világhálón való keresgélés nyomán.
