Ukrajna nem tudja és nem akarja a magyar kéréseket teljesíteni

Olena Zerkal éppen európai értékeket vesz át

Az ukrán külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta, hogy képtelenség végrehajtani a magyar kisebbség kéréseit az oktatási törvény ügyében. Olena Zerkal az 5-ös hírcsatornának nyilatkozva kijelentette: természetesen nem tudják a magyar kisebbség igényeit kielégíteni, mert nekik az ország érdekeit kell nézni és az ország érdekei nagyban függnek a nyelv fejlődésétől is.

Azt mondta, hogy minden állam a nyelv és a kultúra viszonyára épül, és Franciaországot hozta fel példaként. Elismerte, hogy feszültségekkel járhat ez az út, de ezen végig kell mennie Ukrajnának, mert az elmúlt 25 évet eltékozolták ebből a szempontból.

Kommentálta a magyar fél álláspontját is, miszerint amíg nincs megállapodás, addig blokkolni fogják Kijev euroatlanti integrációját. Zerkal szerint ha országa következetesen végrehajtja a NATO által előírt feladatokat, folytatják a hadsereg reformját, akkor „semmilyen Magyarország nem képes blokkolni ezt a folyamatot”.

A tavaly ősszel elfogadott új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük Magyarország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban fogják engedélyezni, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.

Veszélyben a magyar oktatás Kárpátalján

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikk életbe léptetéséig. Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter február elején kijelentette, hogy tárcája elfogadja a Velencei Bizottság ezen ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a 7. cikkben foglaltak bevezetéséig. A múlt héten a kormány be is terjesztette a parlament elé azt a indítványt, amely az oktatás nyelvéről szóló rendelkezések bevezetését 2020-ról 2023-ra módosítja.

[Forrás: karpathir.com, MTI]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 − 3 =