Ha valaki vasárnap kora délután a sétatéren korzózott, találkozhatott a mélyromán patriotizmus jeles képviselőjével, Mihai Tîrnoveanuval, aki A nép útja társaság élén, az Avram Iancu társasággal karöltve, keresztekkel, hangfallal, gitárokkal, feliratokkal felszerelve ment dalolva, vagy dalolt menve, ahogy tetszik.
Az alkalom: közeledik a második bécsi döntés 82. évfordulója (augusztus 30.), ők pedig úgy gondolták, ebben a formában fogják felemelni szavuk a szerintük szomorú emlékű évforduló kapcsán. Ja, azért két nappal korábban, mert mégis csak vasárnap van, amikor többen ráérnek.
A daloló vonulók a Napoca szálló előtti tiszteletüket tették a Horea, Closca és Crisan emlékműnél, átsétáltak a parkon, megálltak imádkozni az antikommunista ellenállás emlékműve előtt, majd irány a Vitéz Mihály szobor, mint kihagyhatatlan napirendi pont, hogy végül – hol máshol – az Avram Iancu szobornál kössenek ki.
Magukkal vitték Avram Iancu arcképét (le ne maradjon a buliról), továbbá egy nagy feliratot, amelyen egy közismert, nagyon hazafias nóta híres sorai álltak: Mi románok vagyunk, Mi vagyunk itt az urak mindörökké.
Aztán, hogy megtették, megmondták a magukét, szétoszlottak, mint a füst.
