Török Gábor egy Facebook-posztja hívta fel a figyelmet arra, hogy a választás nemcsak a politikusoknak, hanem (ismét) a közvélemény-kutatóknak is komoly izgalmakat tartogat, ugyanis hatalmas különbségek vannak egyes intézetek Fidesz- és Jobbik-népszerűséget mutató adataiban. Török két szélsőséges példát, a nyíltan Jobbik-kötődésű Iránytű és a fideszes kötődésű Nézőpont Intézet adatait vetette össze.
A különbség tényleg szembeötlő, és nincs az a statisztikai hibahatár, amivel magyarázni lehetne, hogyan lehet a két pártnál 10-11 százalékpontos különbséget mérni (az arányok miatt különösen a Jobbiknál durva az eltérés). Érdekes egyébként – vagyis a hátteret ismerve nem –, hogy a Nézőpont már a 2014-es választás előtt is a legoptimistábban ítélte meg a Fidesz népszerűségét, akkor 40 százalékra mérték a pártot a teljes lakosság körében, miközben a Századvég csak 33 százalékra.
A mostani választás előtt azonban nemcsak a Nézőpont és az Iránytű hozott ki durván eltérő méréseket arról, hogy melyik párt népszerűsége hol tart. A Közvéleménykutatók.hu oldalon látható összegzése szerint a teljes felnőtt népesség körében a Fideszt 27 és 46 százalék közé mérik – igaz, a Republikon 29 százaléka még februári adat –, és nem is a Nézőpontnál áll legjobban a kormánypárt (ott 41%-ot adtak nekik), hanem a Tárkinál.
A Jobbik 8-18 százalék közötti adatsorából is biztosan látszik, hogy sokan lőnek mellé (itt a legmagasabb érték az Iránytűnél jött ki, a legalacsonyabb a Századvégnél, de az még szintén februári adat). Az MSZP-Párbeszédre 8-12 százalékok jöttek ki, a DK-ra 3-5 százalék, az LMP-re 3-6 százalék (mivel ez a teljes népesség, nem csak a pártot választani tudó biztosan szavazók tábora, a parlamentbe jutási küszöbtől elvileg egyiknek se kell tartania), vagyis a különbségek itt szintén jelentősek, az LMP népszerűségét az Iránytű és a Publicus kétszer akkorára mérte, mint a Republikon.
[Forrás: Index]
