Idén a tervek szerint a csíksomlyói hegynyeregben tartják meg a pünkösdszombati búcsús nagymisét. A részleteket a szervezők még pontosítják, elsősorban arról megy az egyeztetés az erdélyi ferences rendtartomány képviselőivel és a hatóságokkal, hogy kik és hányan vehetnek részt majd a búcsún.
Csíkszeredában jelenleg a legenyhébb romániai járványügyi szabályok érvényesek. A városban a koronavírus-fertőzöttségi ráta 1,16 ezrelékes volt. A ráta Romániában a korábbi két hétben jegyzett, ezer lakosra jutó új fertőzések számát jelenti. Hasonlóan alacsony (1,22 ezrelékes) az új fertőzések aránya Hargita megyében is. Ha a pünkösdi hétvége előtti napokban is ilyen adatok lesznek, akkor az érvényes jogszabályok alapján a csíkszeredaiak kimehetnek a hegynyeregbe a búcsúra. Korodi Attila polgármester pár nappal ezelőtt azt mondta, hogy valószínű idén sem lesz lehetőség – a hivatalos delegációkat leszámítva – magyarországiak csíksomlyói zarándoklatára. Hozzátette: különböző forgatókönyveket dolgoznak ki, és ezek közül választják ki a római katolikus egyház és az állami hatóságok képviselőivel közösen azt, amely lehetővé teszi a zarándoklatot, de egyúttal a legkisebb járványügyi kockázatot hordozza.
A csíksomlyói búcsú – amelyet tavaly választottak be a hungarikumok közé – a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata. Története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben kérte a híveket, hogy legyenek a ferences rend segítségére a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett, amely 550 évvel később, 1990-től kezdődően az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseménye lett. A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában van, míg a szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben van.
(Forrás: index.hu)
