Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken aláírta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt ennek a törvénynek a hiánya vezetett feszültségekhez a magyar és az ukrán diplomáciában.
A 8224. számú törvénytervezetet az államfő aláírásával december 29-én küldték vissza a törvényhozásba – olvasható a parlament honlapján pénteken megjelent közleményben. A törvény elfogadása az egyik feltétele az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének. A parlament honlapján közzétett törvény szerint az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van az önazonossághoz, társadalmi szervezetek létrehozásához és a békés gyülekezéshez, rendelkeznek a nézetek és meggyőződések, a vallás, a gondolkodás és a szólás szabadságával, joguk van részt venni a politikai, gazdasági és a társadalmi életben, valamint megőrizni kulturális önazonosságukat.
A jogszabály – szövege szerint – biztosítja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára a magán- és a közéletben, szóbeli és írásbeli formában, a törvény adta határokon belül. A 2001-ben tartott legutóbbi ukrajnai népszámlálás szerint a lakosok 22,18 százaléka volt valamelyik nemzeti kisebbség képviselője. A legnagyobb etnikai csoportot az oroszok alkották, akik a lakosság 17,3 százalékát tették ki. Az elmúlt években Ukrajnában oktatási és nyelvtörvényt fogadtak el, amelyek célja az érintett kisebbségek szerint anyanyelvük kiszorítása a közéletből.
Ez elsősorban az orosz nyelv ellen irányult, de korlátozták más nemzetiségek nyelvhasználatát is.
A nemzeti kisebbségek jogainak megsértését kifogásolta a román, a bolgár és a magyar parlament is. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 2017-ben határozatot fogadott el, amelyben az oktatás ukrán nyelvűvé tételének felülvizsgálatát ajánlotta. A nemzeti kisebbségek védelmének szükségességre a Velencei Bizottság is több ízben felhívta a figyelmet.
A törvényt december 15-én közös nyilatkozatban bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete is. Rámutattak, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat.
A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, „nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem” – áll a nyilatkozatban. A két magyar szervezet szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében.
A román külügyminisztérium a napokban sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el, ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.
